OCR
Levelezés Battista Guarinóval Battista Guarino (1435—1503) a nagyhírű humanista iskola alapítójának, a veronai Guarinónak a fia, akitől annak halála után, 1460-ban vette át a ferrarai iskola vezetését. Tizedik gyermekként születvén, ismereteit apjától és idősebb testvéreitől szerezte, akiket az apa kora ifúkoruktól fogva bevont a tanításba. Battista első hivatalos megjelenése 1452-ben történt, amikor III. Frigyes császár kinevezte Borso d" Estét Modena és Reggio fejedelmének. Közreműködött apja kötetében, amelyet a neves görög tudós, Manuél Chrysolóras tiszteletére állított össze, ebben egy, az apjának címezett episztolában dicsérte a bizánci tudós humanista érdemeit. 1453-ban Battista tartotta a ferrarai iskola tanévnyitó beszédét De septem artibus liberalibus in incobando felici Ferrariensi Gymnasio [A hét szabad művészetről az áldott Ferrarai Egyetem tanévnyitóján] címmel, amelyben idézetekkel és kifinomult érvelésekkel tarkítva a filozófia és a tudomány felosztását tárgyalta, és taglalta pedagógiai felhasználásuk lehetőségeit. 1455 és 1457 között a bolognai egyetemen tartott retorika- és poétikaelőadásokat, amelyek elé írt nyitó előadása szintén fennmaradt, ennek megírásához levélben Poggio Bracciolinitól kérte kölcsön Aristotelés Problématáját és Donatus Vergilius-kommenzárját. 1456-ban Ottaviano Ubaldinitól, az urbinói fejedelem, Federico da Montefeltro humanistájától kölcsönözte annak Catullus-kódexét, hogy a sajátjával összevetve emendálja a szöveget. Ez hosszú évek munkájának gyümölcseként később, 1521-ben Velencében jelent meg nyomtatásban fia, Alessandro magyarázataival. 1458—59-ben lefordította latinra Xenophón Agesilaosät, ezt Verona püspökenek, az idösebb Ermolao Barbarönak ajänlotta. E fordításnál azonban jóval jelentősebb élete főműve, a guintilianusi előképre is kitekintő De ordine docendi ac studendi [A tanítás és a tanulás rendje, 1459]. Ez az oktatásmódszertani kézikönyv részletesen bemutatja a veronai Guarino iskolájában a humanista tudományok oktatásában és elsajátításában alkalmazott módszereket. Ebből csak néhány elemet kiragadva, Battista hangsúlyozza az oktató személyének fontosságát, akinek egyfajta apafigurát kell megtestesítenie. Kiemeli a latin nyelvtan és az elegáns stílus elsajátításában a memoriter szerepét, általában a stúdiumokban pedig az ismétlések és az összegzések fontosságát. A görög nyelvben való elmélyedés Battista Guarino szerint a latin nyelv alaposabb megértéséhez is hozzásegít. Megadja a tananyagok helyes sorrendjét, és arra buzdítja a tanulókat, hogy ne csak saját maguknak tanuljanak, hanem rögtön adják is tovább ismereteiket, ezzel közelebb jutva azok mélyebb megértéséhez. Az írásmű 1474 és 1514 között 72