Oldal 108 [108]
OCR
106 e A nagy háborútól a nagy válságig vulni a mi pénzünk. Ha tehát más papír és áru ára ingadozik is, egy papírban szilárd vagyok, ez a magyar korona, Magyarországnak az igazi értéke." A korona értékének gyorsabb emelése érdekében Hegedüs mesterségesen növelte a pénzszűkét, a kereskedelmi bankokat rendeletben kötelezte arra, hogy március 1-jétől emeljék fel a kamatlábakat 1,590-ról 390-ra. Ugyanezt tette április 15-én az Osztrák-Magyar Bank is. , Amerikából megindult egy olcsösagi hullam, |...) ele küldjük a mi dragasagi hullamunkat, ezek egy ponton találkoznak, és előidézik az olcsósági folyamatot. Azonban az olcsósági hullámnak nálunk van még egy barrikádja, amely miatt nem tud ide áttörni, s ez az óriási halom bankó, a bankóprés. Ezt kell nekem lerombolni és ezt az akadályt csak mesterséges pénzszűkével lehet lerombolni. E célból néhány milliárdot ki fogok vonni a forgalomból" - nyilatkozott Hegedüs az elképzeléseiről." A pénzszűkére időzítette Hegedüs a bankjegycserét is. Május 9. és 25. között 10 000, 5000, 1000, 500 és 100 koronás új magyar címleteket hoztak forgalomba, a becserélést az Osztrák-Magyar Bank fő- és fiókintézetei végezték." A stabilizációs program utolsó alkotóeleme az Osztrák-Magyar Bank helyébe lépő új jegybank létrehozása volt. A Magyar Királyi Állami Jegyintézet 1921. augusztus 1-jén kezdte meg működését, elnöke Popovics Sándor, az Osztrák-Magyar Bank egykori kormányzója, nyugalmazott pénzügyminiszter lett. Az új intézmény nem volt klasszikus értelemben vett jegybank, autonómiával, nemesfémtartalékkal nem rendelkezett, a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működött. Bár a jegyintézet feladata eredetileg éppen a stabilizációs program támogatása lett volna, pénz- és hitelpolitikája az infláció felgyorsulásának egyik legfontosabb oka lett. Miközben továbbra is finanszírozta a deficites költségvetést, nagyvonalú, és főként igen alacsony kamatozású hitelekkel látta el a gazdaságot. Az infláció ütemét nem követő kamatlábak következtében a jegybanki hitelek iránt óriási volt a kereslet, hiszen a kölcsönöket a mind gyorsabban elértéktelenedő koronában lehetett törleszteni. A jegyintézet bőkezű hitelpolitikáját a következő években igen sok bírálat érte, pedig hiteleivel nagymértékben elősegítette a beruházások megindulását, a magyar gazdaság háború utáni talpra állását, a béketermelésre való átállását." Hegedüs Loránt stabilizációs programja igen gyorsan eredményeket hozott. A magyar valuta külföldi jegyzése 1921 januárjától javulni kezdett; Zürichben a korona a januári 1,16 svájci frankról májusra elérte a 2,62 frankos árfolyamot (6. táblázat). Bécsben a magyar korona jegyzése szintén január§7 NN 1920—1922. IX. k. 169. ülés, Hegedüs Loránt felszólalása. 1921. március 19. 86. 58 " Hegedüs Lorant olcsóságot jósol. Pesti Napló, 1921. február 1. 3. % A M. kir. Kormány 1919—1922. évi működéséről, 49.; Megszületett az önálló magyar pénz. Pesti Napló, 1921. április 27. 4. 99 1921: XIV. törvénycikk. A jegyintézet működéséről: Pogány 1993b: 449—468.
