Oldal 107 [107]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 105 radt a várakozásoktól, masszív ellenállásba ütközött, és sorozatos engedmények után alig 0,5 millió hold került végül kincstári tulajdonba." Az első váltságtörvény részeként fogadta el a parlament a részvényváltságot (1921. évi XV. t.c. 18. §), melynek értelmében minden részvénytársaság köteles volt részvényei 15%-ät a Penzügyminiszteriumnak ätadni. A penzügyminiszteri barsonyszéket Hegedüs után elfoglaló Kállay Tibor csak mérsékelt eredményekről számolhatott be a kabinet ülésén. A részvényt beszolgáltató 796 társaság közül mindössze 37 volt olyan, melynek részvényeit jegyezték a budapesti tőzsdén. Az összes beszolgáltatott részvény értékét Kállay mindöszsze 675—700 millió koronára becsülte. Nem kis gondot jelentett az is, hogy mit lehet kezdeni a megszerzett váltságrészvényekkel. Kállay véleménye az volt, hogy: , ezeknek a részvényeknek a minősége túlnyomó nagy részükben nem olyan, hogy ezek egy külföldről beszerezhető kölcsön biztosításánál előnyösen felhasználhatók lennének; továbbá, hogy ezek a részvények nem is olyanok, amelyeknek az államkincstár tulajdonában való megtartása bármily szempontból kívánatosnak, vagy indokoltnak volna tekinthető. Ezért a részvények felhasználását illetőleg csak az látszik indokoltnak, hogy azok a Magyar Pénzügyi Szindikátusnál létesített [...) tranzakció keretében előrelátott módon eladassanak."" A 30 milliárdra becsült vagyonváltság végül 11 milliárdra zsugorodott." A pénzügyminiszter fiskális politikájának alapelve az volt, hogy a vagyonváltságból befolyt összegeket nem szabad a folyó állami kiadásokra felhasználni, mivel ezeket a költségvetés tartós kiegyensúlyozására szánta. A deficit megszüntetése elengedhetetlen volt a fedezetlen pénzkibocsátás megszüntetéséhez is. A pénzügyminiszter már 1921 januárjában ígéretet tett arra, hogy május 1-jén leállítja a bankóprést, márciusban ezt az időpontot húsvétra hozta előre." Hegedüsnek az volt az elképzelése, hogy amint a vagyonváltságból befolyó bevételek csökkentik a költségvetési hiányt, azzal párhuzamosan csökkenteni kell a forgalomban levő pénzmennyiséget, ami növelni fogja a korona vásárlóerejét. , [Elgész adórendszerem abból áll, hogy mindig több rossz és fedezet nélküli pénzt fogok bevonni, mindig több lesz a pénz fedezett része, és amilyen mértékben fog nőni a fedezett része, ugyanolyan mértékben fog ja5 Hegedüs 1937: 733. 4 MNL OL K 27 1922. februar 10. 3. napirendi pont, A részvénytarsasagok vagyonvaltsaga fejében beszolgáltatott váltságrészvények értékesítése (PM). Hegedüs 1937: 732.; MNL OL K 27 1921. szeptember 16. 1. napirendi pont. A pénzügyminiszter jelen85 tése az ország pénzügyi helyzetéről; a pénzügyminiszter lemondása (PM). 86 MNL OL K 27 1921. január 18. Közigazgatási 28. napirendi pont. A pénzügyminiszter beszámolója Bécsben folytatott tárgyalásainak eredményéről (PM); NN 1920—1922. IX. k. 169. ülés, Hegedüs Loránt felszólalása. 1921. március 19. 85; Megállt a bankóprés! Hegedüs pénzügyminiszter beszéde a Házban. Pesti Napló, 1921. március 20. 3.
