Seite 106 [106]
OCR
104 e A nagy háborútól a nagy válságig váltott ki. Hegedüs az öt háborús év vagyonszaporulatát kérte az államháztartás számára az adózóktól, s ezzel az egyszeri nagy összeggel tervezte megszüntetni az államháztartás hiányát, ez biztosította volna az állami adósságok rendezésére a fedezetet. A vagyonváltságból származó bevételek lehetővé tették volna az állami gazdálkodás folytatását az adóapparátus újjászervezéséig és az új adók rendszeres befolyásáig. A vagyonvaltsag minden vagyonfajtara kiterjedt, az egyszeri nagy vagyonadóval ellentétben nem kívánt bevallást, hanem minden tétel külön adózott. Első lépésként az ingó vagyon váltságáról szóló 1921. évi XV. törvényt fogadta el a parlament. A százezer koronán felüli bankbetétek, a külföldi valuták és értékpapírok 2090-os váltságot fizettek, az ennél kisebb összegű betétekre összegük nagyságától függően 5, 10, illetve 15%-os mertekü vältsägot vetettek ki, az 1000 koronán aluli betétek tulajdonosainak nem kellett fizetniük. A behajtás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a vagyonváltságot azok a bankok szolgáltatták be az állampénztárba, ahol a betétek el voltak helyezve, és a betéteseiktől aztán a bankok szedték be. Hegedüs, hogy a betétek kivonását megelőzze, már az intézkedés bejelentése előtt, december 19-én kiadott rendeletével zároltatta a betéti számlák összegének 2096-át a pénzintézetekben." A második váltságtörvény az ingatlanokra terjedt ki (1921. évi XLV. tôrvény). A koncepció kidolgozásában Nagyatádi Szabó István kisgazdapárti földművelésügyi miniszternek is jelentős szerepe volt. A váltságot a kis- és középbirtokosok gabonában fizették (a birtok nagyságának, hozadékának arányában megállapított fokozatok szerint, kataszteri holdanként 26 kg-tól 240 kg-ig terjedő súlyú búzát kellett befizetni), ami egyben előteremtette az ellátatlanok részére szükséges gabonát is. Az 1000 kat. holdnál nagyobb földbirtokok tulajdonosai vagyonváltságukat földben rótták le, az 1921. december 12-én kiadott 177.792. számú rendelet szerint. Ez a rendezés segítette és felgyorsitotta az 1920. évi XXXVI. törvénycikk alapján megindult földreform végrehajtását, mivel mezőgazdasági ingatlanokat adott állami kézbe." A gondolat az volt, hogy ha én másfélmillió hold földet elveszek vagyonváltságban, azt az akkor még sok pénzzel ellátott kisgazdák között a magántulajdon alapján eladom, a bejövő bankjegyeket megsemmisítem és akkor stabilizálom 5 frankon a magyar valutát" - mondta 1937-ben tartott előadásában Hegedüs Loránt.?? A vagyonváltságból számottevő bevételt várt, a földbirtokokra kivetett váltságból legalább 1,5 millió hold földet. A valóság azonban messze elma®° NN 1920-1922. VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loränt beszéde. 1920. december 20. 270. 81 A M. kir. Kormäny 1919-1922. évi mükôdésérél, 53-55. "2 Hegediis 1937: 732.
