Oldal 94 [94]
OCR
92 s A nagy háborútól a nagy válságig A Korányi-korszak (1919. szeptember 12. 1920. december 16.) A bankjegyek felülbélyegzése - egy korai stabilizációs kísérlet 1919 szeptemberétől báró Korányi Frigyes került a pénzügyi tárca élére, négy egymást váltó kormányban, a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi-Semadam-, majd az első Teleki-kabinet idején is ő volt apénzügyminiszter. 1920. februári nyilatkozatában fontos céljaként jelölte meg az államháztartás egyensúlyának helyreállítását egy , nem pusztítóan radikális, de erélyes adózási rendszerrel". Kijelentette, hogy Magyarország egészséges valutát csak külföldi kölcsönnel tud teremteni, amihez elengedhetetlennek tartotta az országgal szembeni blokád felfüggesztését, valamint azt, hogy Magyarország legalább néhány évig mentesüljön a háborús jóvátétel fizetése alól, amíg talpra nem áll a gazdaság. A legsürgetőbb feladatok között említette a magyar valutának az utódállamok pénzrendszerétől való elkülönítését: ,,lelzeknek az államoknak összeszőtt pénzrendszere úgy hat ránk, mintha több sebesültet egymáshoz kötve dobnának a vízbe; egyik a másikat húzza a víz alá". Bár Magyarország ekkor még nem írta alá a békeszerződést, a Saint-Germain-i osztrák béke, illetve a magyar békedelegációnak 1920 januárjában, Párizsban átadott béketervezet alapján pontosan lehetett tudni, hogy ez milyen feladatokat ró majd az országra. A rendelkezések szerint fel kellett számolni a Monarchia közös jegybankját, az 1878 óta működő Osztrák-Magyar Bankot. Minden utódállamnak két hónapon belül meg kellett jelölnie (felülbélyegeznie) a volt Monarchia közös valutájának a saját területén lévő bankjegyeit, és tizenkét hónapon belül saját pénzjegyeire kicserélnie, a bevont bankjegyeket pedig át kellett adnia a Jóvátételi Bizottságnak az osztrák békeszerződés életbelépésétől számított tizennégy hónapon belül." Magyarország sem halogathatta sokáig a felülbélyegzés megkezdését. Az utódállamokból, ahol ezt a műveletet már jóval korábban végrehajtották, nagy összegekben özönlöttek be megjelöletlen pénzjegyek Magyarországra, növelve az inflációt. Az ország területén forgalomban levő osztrák-magyar koronabankjegyek felülbélyegzésének részleteit az 1700/1920. sz. M. E. rendelet tartalmazta. Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott 10, 20, 25, 50, 100, 200, 1000 és 10 000 koronás bankjegyek magyar szövegű oldalára bordóvörös színű, kör alakú pecsétet nyomtak, melyben a korona nélküli országcímeres pajzsrajzot , Magyarország" felirat vette körül. A bankjegyek megjelölése 1920. március 19-én kezdődött, s az eredeti tervek szerint 28-áig tartott 3 A pénzügyminiszter valutánk javításának eszközeiről. Pesti Napló, 1920. február 14. 7. 4 Molnár 2003: 329—358.; Pogány 1992; 1921. évi XXXIII. törvénycikk.
