Oldal 83 [83]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon + 81 Magyarországon jogi alapot a jegybank alapszabályának felfüggesztéséhez is, amelyre 1914. augusztus 17-én került sor." Az intézkedés következtében érvényüket vesztették mindazok a rendelkezések, amelyek korábban garantálták a jegybank államtól való függetlenségét, és egyben korlátot állítottak az inflációs pénzteremtésnek. Megszűnt az a tilalom is, melynek értelmében az Osztrák-Magyar Bank nem nyújthatott a kormányoknak hiteleket. A bank pénzteremtésének semmilyen adminisztratív korlátja nem maradt, ugyanis megszüntették a kötelező fedezeti arányt (a bank által kibocsátott bankjegyeknek korábban 4096-os aranyfedezettel kellett rendelkezniük), a bankjegyadót, és nem volt többé az sem a bank kötelessége, hogy őrködjön a korona értékállandósága fölött. A háború folyamán az Osztrák-Magyar Bank jelentős arányban nyújtott a hadviselő kormányoknak hiteleket. Az első háborús évben eseti megállapodások szerint, 1915 nyarától pedig egy előre meghatározott konstrukció alapján rendszeresen hitelezett. A megállapodás értelmében az Osztrák-Magyar Bank minden alkalommal 1,5-1,5 milliárd korona összegű hitelt nyújtott, amelyen az osztrák és a magyar kormányok a kvóta? arányában osztozkodtak. A kvótaarányos magyar részesedés 546 millió korona, az osztrák rész 954 millió korona volt. Ezeknek a kölcsönöknek az esetében már a visszafizetésről sem állapodtak meg a szerződő felek. A kérdést csak a békekötést követő fél évben kívánták rendezni. Az 1,5 milliárdos jegybanki kölcsönt 1915-ben még csak egyszer, 1916-ban négy alkalommal, az utolsó háborús évben már 11 ízben vette igénybe a két kormány. A kölcsönök kamata irreálisan alacsony volt. Miközben a korona értéke havonta 2-390-kal csökkent, a költségvetésnek nyújtott jegybanki kölcsönök éves kamatozását mindössze évi 1906-ban határozták meg. Hamarosan kiderült azonban, hogy a háborús kiadások alatt roskadozó költségvetések még ezt az alacsony kamatot sem tudják kifizetni, ezért ekkor évi 0,590-ra csökkentették. 1917 végén pedig az összes többi, korábban felvett államadósság kamatlábát is 0,596-ban határozták meg. Az 1915 júliusában létrehozott kölcsönforma volt az alapja az Osztrák-Magyar Banktól a háború alatt felvett 6sszes késébbi allamhitelnek is.”° Az Osztrák-Magyar Bank gyakorlatilag korlátlan összegben nyújtott a hadviselő kormányoknak hiteleket, és ezzel maga vált az inflációs folyamat egyik legfontosabb gerjesztőjévé. A háború előtt a pénztömeg nagyságát alapvetően a kereskedelmi alapon nyújtott váltóhitelek határozták meg, ami4 Pogäny 1993a: 348-350. OENB BHA [/4/b A Főtanács 609. ülésének jegyzőkönyve, 1914. július 31.; A Főtanács 610. ülésének jegyzőkönyve, 1914. augusztus 1. 5 Az Osztrák-Magyar Monarchia közös kiadásaihoz való hozzájárulás aránya: 1914-ben 63,6-36,4% arányban osztotta meg egymás között a két birodalomfél a közös kiadások fedezését. 2 Teleszky 1927: 250.; Popovics 1926: 61-63.; OENB BHA 1/4/b A F6tanäcs 624. ülésének jegyzőkönyve, 1915. július 15.
