OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 77 A háborús költségvetések és zárszámadások összeállításának elmaradása azonban minden bizonnyal megnehezítette a pénzügyi helyzet világos felmérését, és az optimális gazdasági stratégia kialakítását. Az állam súlyos eladósodása Az elégtelen bevételek következtében a kormány hitelek felvételére kényszerült, hogy finanszírozni tudja a háborúval járó hatalmas költségeket. Már a részleges mozgósítás első tizenöt napjának 608,5 millió koronát kitevő költségét sem tudta a kincstár saját forrásokból fedezni, ezért a jegybankhoz kellett fordulnia segítségért. Az államháztartás a világháború alatt óriási adósságokat halmozott fel, melyek törlesztése a világháború utáni évekre maradt. 1918 októberének végén 38,3 milliárd koronát tett ki a magyar államadósság, ami az utolsó békeév bruttó hazai termékének közel négyszerese volt, és ennek 8490-át a világháború alatt vette fel a kincstár (2. táblázat). 2. a. táblázat: Magyarország GDP-arányos összes államadósság-állománya az I. világháború végén Magyarország összes államadóssága 1918. október 31-én, millió korona ] 38 2977 1918. évi bruttó hazai termék (GDP), millió korona 6021,1 Összes államadósság az 1918. évi GDP százalékában (99) 636,05 1913. évi bruttó hazai termék (GDP) 9952,3 Összes államadósság az 1913. évi GDP százalékában (99) 384,81 Forrás: Pogány 2016: 562. 2. b. táblázat: Magyarország I. világháború alatt felvett államadóssága a világháború végén, a GDP arányában Az I. világháború alatt felvett államadósság 32 242,1 1918. október 31-én, millió korona 1918. évi bruttó hazai termék (GDP), millió korona 6021,1 Az I. világháború alatt felvett államadósság 535,48 az 1918. évi GDP százalékában (9) 1913. évi bruttó hazai termék (GDP) 9952,3 Államadósság az 1913. évi GDP százalékában (2) 323,97 Forras: Pogany 2016: 562.