Page 77 [77]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 75 polását célzó 1916. évi XXIX. törvénycikk. A törvény szövege is rendkívül sok kibúvót hagyott, az a tény, hogy csak a többlethasznot kívánta megadóztatni, lehetővé tette, hogy igen nagy jövedelmeket vonjanak ki az adózás alól." A jövedelem- és a vagyonadó bevezetésével Magyarország áttért a modern személyes adóztatás rendszerére. Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban a személyi jövedelemadó már az I. világháború alatt is fontos pénzforrást jelentett az államháztartásnak, Magyarországon azonban sem a jövedelem-, sem a vagyonadó nem szolgáltatott jelentős bevételeket, a háborús években még nem éreztették igazán hatásukat a pénzügyi eredményekben." Teleszky János ezzel magyarázta: , Ezeknek az adónemeknek a befizetési eredményei [...] nemcsak a lakosság adófizetési készségének nagy hiányosságát, de azt is tanúsítják, hogy az adóigazgatás, különösen a háború utolsó éveiben, a reá háruló feladatokkal jól megbirkózni képes többé már nem volt [...] a kivetett adónak jelentős része a jogorvoslati eljárás során törlésbe került." A Tisza-kormányt felváltó kabinetek érdemben már nem foglalkoztak a bevételi politikával, Wekerle Sándor pénzügyminiszter adóemeléssel kapcsolatos javaslatai heves ellenállást váltottak ki a parlamentben. A háborús költségvetések Az állam felelős pénzügyi gazdálkodását nagymértékben akadályozta, hogy a háború alatt nem készült új költségvetés, hanem az utolsó, 1914/15. évi állami költségvetési törvény érvényét terjesztették ki - a rendszeresen elfogadott felhatalmazási törvényekkel (indemnitás) - a háború egész tartamára. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkező, 1912. évi LXIII. törvény 16. és 17. paragrafusa biztosított általános törvényes felhatalmazást a kormánynak a kiadások fedezésére. Egyes esetekben a kormány külön felhatalmazást kapott a képviselőháztól, például a közalkalmazottak illetményének emelése ügyében." 8 Teleszky 1927: 296-297. 14 Pogány 1993a: 352—354. % Teleszky 1927: 171. A 16. § értelmében: , A ministerium a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében — ideértve a váltókövetelések érvényesítését is — továbbá a polgári peres és nem peres eljárás és általában a polgári igazságszolgáltatás, végül a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli intézkedéseket tehet és e végből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg." A 17. § pedig kimondta: „A ministerium felhatalmaztatik, hogy a hadi szükségletek fedezésére szükséges összegeket addig, a míg azok a törvényhozás útján meg nem állapíttatnak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegezhesse és azok megszervezése iránt hitelművelet útján intézkedhessék". 1912. évi LXIII. törvénycikk; Teleszky 1927: 67.
