Seite 75 [75]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 73 a deficit, de a békeértéknek így is közel hússzorosára nőtt a világháború végére. A legsúlyosabb problémát a bevételek elégtelensége jelentette, a gyors ütemben növekvő kiadásokat nem fedezték az adókból, illetékekből befolyó összegek. A háború alatt megsokszorozódott az államháztartás volumene, és átalakult a belső szerkezete is." Az 1917/18-as költségvetési évben a kiadások öszszege az 1913. évinek már több mint ötszöröse volt (1. táblázat). A polgári célú kiadások eltörpültek a katonaiakhoz képest. A költségvetésben meghatározók lettek a rendkívüli tételek, a háborús kiadásokat az átmeneti kiadások között, a hitelből származó bevételeket pedig rendkívüli bevételként könyvelték el. Az államháztartás rendes bevételeit és kiadásait így sokszorosan meghaladták az átmeneti tételek. 1. táblázat: A magyar államháztartás egyenlege az I. világháború alatt a zárszámadások szerint, millió korona Összes Deficit a rendes Zarszamadas | Rendes bevételek | , .1. 3,. | Egyenleg | bevételek állami kiadás ame százalékában (9) 1913 1887,14 2345,04 -457,90 24,3 1914/15* 1953,61 2264,10 -310,49 15,9 1914/15 1876,40 6669,98 -4793,58 | 255,5 1915/16 2319,23 12 342,86 -10 023,63 | 432,2 1916/17 2555,90 10 910,80 -8354,90 | 326,9 1917/18 3677,17 12 250,88 -8573,71 | 233,2 1918. jülius 1-oktöber 31. 1733,07 6906,17 -5173,11 298,5 * költsegvetes Forräs: Teleszky 1927: 53., 152. Egyik európai hadviselő állam sem volt felkészülve a háborúval járó hatalmas kiadásokra, és így szinte valamennyi államháztartás számára nehezen megoldható feladatot jelentett az évekig elhúzódó harcok finanszírozása. Korábban sokan úgy vélték, hogy a 20. századi háborúk rövid ideig fognak tartani, ezért viszonylag kis anyagi megterhelést jelentenek majd a részt vevő hatalmak számára." Mások viszont - éppen a modern, iparszerű hadviseléssel járó hatalmas költségek miatt - arra a következtetésre jutottak, hogy a 6 Hardach 1987: 151. 7 Eichengreen 1992a: 74-75.; Hardach 1987.
