OCR
72 s A nagy háborútól a nagy válságig Az államháztartás helyzete az I. világháború előtt Magyarország állampénzügyi helyzete — a Wekerle-féle pénzügyi reformoknak köszönhetően - az 1880-as évek végére rendeződött, a költségvetés egyensúlyba került, sőt néhány éven át többletet ért el. Ez a kedvező pénzügyi helyzet megkönnyítette a századforduló átfogó pénzügyi reformjainak végrehajtását, az aranypénzrendszerre való áttérést és a korszerű monetáris és fiskális politika bevezetését a duális birodalomban. A kincstár korábban jelentős adósságterhe is csökkent a kölcsönök konverziójának köszönhetően. A költségvetés egyensúlyi helyzetét a 20. század elejétől a fokozódó katonai kiadások rendítették meg, különösen Bosznia-Hercegovina annektálása, majd a balkáni háborúk következtében. A világháború előtt már tekintélyes hiány alakult ki. Az adóbevételek növelését a belpolitikai élet feszültségei már a háború előtt megnehezítették, az 1909-ben megalkotott, korszerű új adótörvények életbe léptetését — a ház- és a földadóról szólók kivételével — a parlamenti pártok több ízben meghiúsították, így a hiányzó bevételeket gyakran hitelfelvétellel pótolták már 1914 előtt is. A kormány pénzügyi tartalékok nélkül, felkészületlenül lépett be aháborúba, még tervek sem készültek arról, hogyan lehetne finanszírozni a hosszabb hadviseléssel járó költségeket." A háború pénzügyi terheinek fedezése A hosszan elhúzódó totális háború felmérhetetlenül nagy anyagi és emberi áldozatokat követelt. Teleszky János pénzügyminiszter számításai alapján Magyarország I. világháborúval kapcsolatos összes kiadása 32,7 milliárd korona (1913. évi árakon 7.8 milliárd korona) volt, vagyis a háború összes költsége az 1913. évi GDP 3,29-szeresére tehetők. Változatlan, 1913. évi árakon számolva az ország a világháború alatti, kumulált (1914—1918 közötti) GDPjének 1996-át fordította a hadviselésre." Saját anyagi erejéhez mérten tehát óriási összegeket költött a háborúra, amely hihetetlen mértékben megterhelte, és óriási adósságokba verte a költségvetést. A háború finanszírozása, az egyre növekvő szociális kiadások, a hadbavonultak után is fizetett munkabérek, lakbérpótlékok, özvegységi, rokkantsági és árvasági nyugdíjak egyre nagyobb terhet jelentettek. Az elhúzódó háború következtében az államháztartás évről évre deficittel zárult. 1915/16-ban volt a legmagasabb a hiány, utána kissé alacsonyabb szinten stabilizálódott 2 Komlos 1994: 165-183.; Köver 1992b; Köver 2004; Katus 2007. 3 Pogäny 1993a: 352.; Sarlôs 1974. 4 Popovics 1926. 5 Pogany 2016.