Oldal 67 [67]
OCR
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 65 nyult." Sem Bécsben, sem Budapesten nem tudta a jegybank kamatpolitikai eszközökkel mérsékelni a hiteligényt, mivel a bajba került, szorongatott helyzetben levő pénzintézetek utolsó menedéke a jegybank volt. A megszorító politika részeként drasztikusan csökkent a bankjegyforgalom Magyarországon, 1932-ben érte el a mélypontját, ekkor az 1928. évi csúcsérték 68,890-ára süllyedt." A pénzkínálat (M1) szintén folyamatosan zsugorodott 1928 végétől 1934-ig, amikor az 1928. évi maximum 78,4%-an állt (4. grafikon). A válság időszakában tehát jelentősen csökkent a pénzforgalom nagysága, ez alól kivétel volt 1931 júliusa, amikor kimagasló növekedést jeleztek az adatok, a bankpánik hatására a jegybank egyetlen hónap alatt 116 millió pengővel 501 millió pengőre bővítette a kibocsátott bankjegyek mennyiségét, ami 30906-os emelkedést jelentett a megelőző hónaphoz képest. Ezt követően azonban újra gyorsan zsugorodott, az év végén már csak 423 millió pengőt tett ki (1. táblázat). 4. grafikon: A pénztömeg alakulása Magyarországon, 1924-—1938, millió pengő 7000 6000 jf em, ou E 4 N e" FR 7 i a 4000 7 3000 = sae 7 , 2000 +4 i ln SE eee Mi 1000 a 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 MI: bankjegy, érme, jegybanki és kereskedelmi banki folyészamla-tartozasok 6szszesen M2: M1 + takarékbetét-allomany a bankokban Forrás: a Magyar Statisztikai Évkönyv megfelelő kötetei, A Magyar Nemzeti Bank Kozgytiléséinek rendes évi ülései, 1925-1939, MNB kiadäsa, Budapest 56 Schubert 2008: 69., 70. 7 Alig volt magasabb aränyü a ,nagy zsugorodäs” az Egyesült Âllamokban, ahol 35%-kal lett kisebb a válság alatt a penzkinälat: Friedman-Schwartz 1963.
