Oldal 63 [63]
OCR
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 61 végéig összesen 15,4%-kal zsugorodott a nagy budapesti bankok betétállománya. Az országos takarékbetét- és folyószámla-állomány 520 millió pengővel, vagyis 18,490-kal csökkent 1930 végétől 1931 végéig. A takarékbetétek tömeges kivonását jelzi, hogy 1933-ban, a mélyponton az állomány 3096-kal volt kisebb, mint 1930 végén, 1075 millió pengőről 753 millióra csökkent (8. grafikon). A banki mérlegekben a súlyos fizetési zavarokat jelzi az is, hogy a viszontleszámítolt váltók összege 41,2%-kal emelkedett 1930-t61 1931-re, ami egyértelműen igazolja, hogy a pénzintézetek nagymértékben rá voltak utalva a jegybank és a Pénzintézeti Központ visszleszámítolására. 3. grafikon: A magyarországi betétállomány havonkénti alakulása, 1928-1933 (1930. augusztus 30. = 1,00) — 1? legnagyobb budapesti pénzintézet, összes takarékbetét és folyószámla — 12 legnagyobb budapesti pénzintézet, összes betétből betétek külföldi értékben ...... Postatakarékpénztár, összes takarékbetét és folyószámla = = am 34 legnagyobb vidéki pénzintézet, összes betét 02 Forrás: Magyar Gazdaságkutató Intézet, Gazdasdgi helyzetjelentések, 1928-1934, Budapest Az 1931. évi magyarorszagi bankpanikot gyakran a bécsi és berlini bankösszeomlások következményének tartják, a befektetők bizalma ugyanis az egész térség iránt megrendült, aminek következtében Budapesten, Prágában, Varsóban és Bukarestben is súlyos pénzügyi válság tört ki. Az eddig ismertetett adatok azonban azt igazolják, hogy a betétkivonások Magyarországon már 1931 májusa előtt megkezdődtek, és a bizalmat olyan tényezők ingatták meg, mint a magyar államháztartás súlyos helyzete, a jelentős arányú külső adósság, a súlyos exportnehézségek és a bankok alacsony likviditása. A bécsi
