Oldal 53 [53]
OCR
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 51 A pénzügyi válság főbb tényezői Az 1930-as években kirobbant magyar pénzügyi válság sok szempontból hasonlított az osztrák pénzügyi válságra. Mindkét országban a ’20-as évek végétől egyszerre jelentkezett a bank-, a valuta- és a külső adósságválság, a súlyos államháztartási deficit. Az okokat részben a válság kitörését megelőző évtizedekben lelhetjük meg. 1918 után a két ország pénzügyi struktúrájában, bankrendszerében, a jegybankok működésében továbbra is sok volt a párhuzamosság, amit részben az egykori gazdasági közösség; az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzpiacának, közös jegybankjának örökségeként értelmezhetünk. Mindemellett nyilvánvalóan az is fontos szerepet játszott, hogy az I. világháború finanszírozásának következtében mindkét állam súlyosan eladósodott, az osztrák-magyar korona már a háború alatt sokat veszített értékéből, majd a békekötés után mind Ausztriában, mind pedig Magyarországon súlyos hiperinfláció lépett fel, amelynek felszámolására a két országban a Népszövetség Pénzügyi Bizottságának tervei alapján, azonos elvek mentén került sor.” A több országra kiterjedő komparatív történeti elemzések már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy azokban az országokban, ahol az I. világháborút követően hiperinflációra került sor, gyakrabban következett be bankválság a "30-as években." A pénz súlyos elértéktelenedése erodálta a bankok eszközeit, meggyengítette tőkebázisukat, elértéktelenítette a betétállományukat, és megsemmisítette a hiteleiket, ugyanakkor a pénzügyi stabilizációkat követően a bankoknak csak viszonylag rövid idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy újra megerősödjenek. Mindennek következtében bankpánikok vagy globális pénzügyi instabilitás esetén ezen országok pénzpiacai jóval védtelenebbnek bizonyultak. Ausztria, Németország, Magyarország és Lengyelorszag egyaránt hiperinflációtól, a gazdaság dezorganizálódásától szenvedett a "20-as években, és mindegyikben komoly bankválság alakult ki 1931-ben." Az inflációs tapasztalatok, traumák, az újabb pénzelértéktelenedéstől való félelem ugyanakkor azt is megnehezítette, hogy a valuta leértékelésével reagáljanak a válságra. 266/1931. P.M. res. A hágai magyar királyi követség távirata, 1931. nov. 10. A titkolózás még a jegybank és aPK dokumentumaiban is tetten érhető volt, még itt, belső körben is csak körülírva, egyfajta virágnyelven beszéltek a súlyos problémákról. Popovics Sándor MNB elnök már 1931 elején úgy vélte, hogy még a Főtanács tagjait sem tájékoztathatja a pénzügyi gondok súlyosságáról, mert bankpánik, tömeges tőkekivonás megindulásától tartott. BECA OV 33/79 Note of a conversation with Dr. Popovics in Zurich, on the 9/10" February 1931. » A két orszag penztörteneteben fellehetö parhuzamossagokrél bévebben: Pogany 1998; Pogány 2000b. 3 Jonker — van Zanden 1995; Feinstein-Temin-Toniolo 1997; Adalet 2009. 4 Bernanke - James 1991: 33-68., 54-55.
