Oldal 52 [52]
OCR
50 e A nagy háborútól a nagy válságig terjedő, súlyos, összetett krízist is hozott magával. 1931 tavaszán és nyarán a pénzintézetek komoly likviditási és szolvenciazavaraival " párhuzamosan fiskalis-, valuta- és addssagvalsag is jelentkezett, (kettdés) ikervalsagok helyett tehát négyes ikerválságok, illetve sokszoros válságok bontakoztak ki a térségben. Schnabel szerint Németországban klasszikus ikerválság volt 1931-ben." Ritschl és Sarferaz az 1931. évi német pénzügyi válságot alapjában külső adósság- és jóvátételi válságként értelmezte." Harold James szerint pedig Németországban, Ausztriában és Magyarországon hármas ikerkrízis jött létre: 5 Az osztrák válság bankválságként indult, amelyből valuta- és államháztartási válság lett. Magyarországon a fiskális krízis indította be a valutapánikot és a bankválságot. Németországban pedig egybeesett a fiskális és a bankválság, amely valutaválságot generált." A sokszoros válság egyes elemei párhuzamosan, de egymástól nem függetlenül jöttek létre, egymás hatásait kölcsönösen felerősítették. A pénzügyi válság nem hirtelen alakult ki, sokszor már évekkel a nagy válság jelentkezése előtt kimutatható a gazdasági instabilitás számos eleme. A lokális és globális tényezők egyaránt fontos szerepet játszottak a válság elmélyülésében; a szakirodalom már korábban bemutatta, hogy az USA-ból kiinduló deflációs spirál miként hatott az európai országok gazdaságára, újabban pedig azt is igazolta, hogy a német, illetve közép-európai bank- és adósságválságok milyen súlyos következményekkel jártak az USA és Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására." Magyarország esetében különösen nem lenne szerencsés a pénzügyi válságot a bankok megrohanására vagy a bankpánikra szűkíteni, mivel itt nem került sor olyan látványos tömegjelenetekre a bankok bejárata előtt, mint Berlinben vagy az USA több városában. Magyarországon ugyanis sikerült a kormányzatnak és a jegybanknak olyannyira titokban tartania a bankrendszer súlyos strukturális gyengeségét és megrendülését, hogy nemcsak a bankpánikot sikerült idejében megfékezni, de még jórészt a mai kutatók sem tudnak arról, mi is történt a pénzintézetek zárt kapui mögött." A bankok esetében a fizetőképesség két fajtáját szokták megkülönböztetni: a likviditás az azonnali fizetőképességet jelenti, amikor a bank a vele szembeni követeléseknek rögtön eleget tud tenni. A szolvencia pedig a mindenkori fizetőképességet, vagyis azt, hogy a bank követeléseinek értéke meghaladja a bank kötelezettségeinek értékét. Botos 2013. A két fogalom különbségéről részletesebben: Krümmel 1980: 47—54. 7 Schnabel 2004. Ritschl-Sarferaz 2014: 351. 9 James 2001: 53. 10 Eichengreen 1992a; Ritschl 2013: 111-139.; Ritschl-Sarferaz 2014; Accominotti 2012. n A sajtó fölötti jól működő kontroll következtében a magyar lapok nem számoltak be a bankok súlyos inszolvenciájáról, a tömeges betétkivonásról. A holland lapok (az Allgemeine Handelsblatt és a Rotterdamsche Courant) arról írtak, hogy a magyar sajtóban tilos publikálni azt a hírt, hogy a Magyar Általános Hitelbank részvénytöbbségét a magyar állam átvette. MOL PM K 256 5348. doboz,
