Oldal 49 [49]
OCR
A nagy válság nagy magyarázatai s 47 reskedelmi volumen általános hanyatlása a piac- és az áruszerkezet változásával járt együtt. Nagy-Britannia elveszítette fontos exportpiacait, és folyó fizetési mérlege is passzív lett. Németország szintén tartós importtöbblettel rendelkezett, nemcsak a hiperinfläciös idöszakban, de a "20-as évek többi részében is. A világgazdasági válság hatására gyorsan hanyatlott a nemzetközi kereskedelem, és a 30-as évek második felében sem állt helyre a nemzetközi áruforgalom volumene, a gazdaságok nyitottsága alacsonyabb szintre zuhant, mint bármikor a 19. század közepe óta: protekcionizmus, kötött devizagazdálkodás és kereskedelmi blokkok kialakulása jellemezte a válságot követően az európai külkereskedelem helyzetét. Az I. világháború előtt a pénz- és tőkepiacok működésébe csak a legritkább esetben avatkoztak bele a kormányok, és az 1870-es évek után kialakuló klasszikus aranystandard idején a központi bankok közötti kooperáció a külpolitikai feszültségek esetén sem szünetelt. Mindez drámaian megváltozott a világháború hatására. Mindkét hadviselő oldal megsemmisítő jóvátételt tervezett már a világháború alatt. Ennek előképét abban a kíméletlen pénzügyi kizsákmányolásban látják a szerzők, amelyet Németország a megszállt Belgiumban gyakorolt, és ami később is a pénzügyi hadviselés modelljeül szolgált. A német kormány nagyszabású területi változásokat és Európa etnikai megtisztítását tervezte a világháború alatt. Mindezek fényében a világháború utáni fegyverszüneti feltételek már nem is tűntek annyira radikálisnak, mint első látásra - írják a szerzők. Az 1919-1932 közötti időszakot beárnyékolta a német jóvátétel feletti harc, illetve a szövetségesek közötti világháborús kölcsönök kérdése. A nagy válság iránt nem csökken az érdeklődés a kirobbanása óta eltelt évtizedekben. Napjaink súlyos világválsága pedig új kérdéseket és vizsgálati szempontokat adott az elemzéshez. A nagy válság kutatása jelentős hatást gyakorolt a gazdaságtörténet és a közgazdaság-tudomány fejlődésére is. A válság mai kezeléséhez gyakran a múltban keresik a megfelelő eszközöket, a fiskális és a monetáris politika hatékonyságának tényezőit, az érveket annak eldöntéséhez, hogy a megszorítások vagy a keresletélénkítés, a munkahelyteremtés jelenti-e a kiutat; sőt, a jóléti állam és a fogyasztói társadalom hosszú távú gazdasági következményeit is jól vizsgálhatjuk a "30-as évek drámai történései alapján. A válság tapasztalatai talán abban is segíthetnek,
