Oldal 25 [25]
OCR
A nagy háború hosszú árnyéka s 23 utáni korszakban.? A "30-as években legalább tizenkét európai országban alakult ki súlyos pénzügyi krízis, az Egyesült Államokon pedig öt nagyobb bankcsődhullám söpört végig; az 1929-ben működő kb. 25 000 bankból 10 000 szüntette be a működését 1933-ig. Bordo, Eichengreen és szerzőtársaik 120 évet felölelő kutatása szerint a két világháború között nagy számban fordultak elő ikerválságok (valuta- és bankválságok egyidejűleg). Szembetűnő, hogy csak az európai országok egy részében robbant ki bankválság; míg Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lettország, Lengyelország, Románia vagy Svájc egyaránt bankkrízist élt át ezekben az években, Dánia, Görögország, Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia, Portugália és Spanyolország megmenekült tőle.? A bankválságok, ikerválságok keletkezésének sokféle oka lehetett. Megállapítható azonban, hogy azokban az országokban, ahol az I. világháborút követően hiperinflációra került sor, gyakrabban következett be bankválság a ’30-as években.* A pénz súlyos elértéktelenedése erodálta a bankok eszközeit, elértéktelenítette a betétállományukat, és megsemmisítette a hiteleiket. A bankoknak ugyanakkor csak viszonylag rövid idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy újra megerősödjenek a pénzügyi stabilizációkat követően, így bankpánikok vagy globális pénzügyi zavarok esetén ezen országok pénzpiacai jóval védtelenebbnek és sérülékenyebbnek bizonyultak. Ausztriában, Németországban, Magyarországon és Lengyelországban egyaránt hiperinfláció volt a "20-as években, és valamennyi országban súlyos bankválság alakult ki 1931-ben.” Az inflációs tapasztalatok, traumák, az újabb pénzelértéktelenedéstől való félelem ugyanakkor azt is megnehezítette, hogy a valutájuk leértékelésével reagáljanak a válságra. A hiperinfláció hatására a német bankok likviditási mutatói jelentősen romlottak, tőkebázisuk megrendült 1913-hoz viszonyítva." Schubert szerint a '30-as Evekben az oszträk gazdasäg a hiperinfläciös tapasztalatok foglya volt, a gazdasági szereplők viselkedését nagymértékben befolyásolták a traumatikus tapasztalatok. A bankmérlegeken erőteljes nyomot hagyott a valuta elértéktelenedése, az osztrák pénzintézetek 1925-re elveszítették alaptőkéjüknek megközelítően 8096-át, és a 20-as évek második felében likviditási rátájuk folyamatosan romlott." Az osztrák pénzpiac helyzetét a "20-as évek második felében is nagyfokú instabilitás jellemezte, több jelentősebb bank is a tevékenysége felszámolására vagy fúzióra kényszerült. Az 1931. évi bankpá® Bordo-Eichengreen-Klingebiel-Martinez-Peria-Rose 2001: 56-58. ® Adalet 2009; Billings-Capie 2o11. 34 Jonker—Luiten 1995. 5% Bernanke-James 1991: 54-55. #% Burhop 2009: 80-81.; James 2001: 59-60.; Schnabel 2004. 7 Schubert 1991: 33.; Enderle-Burcel 1994: 118.; Bachinger-Matis 1974: 97-99.
