Oldal 21 [21]
OCR
A nagy háború hosszú árnyéka s 19 ez az arány egyharmadra zsugorodott, és alig haladta meg az észak-amerikai adatot (5. táblázat). Európa vezető ipari országai közül egyedül Franciaország és Olaszország részesedése nem csökkent a világ ipari termeléséből 1913 és 1929 között, miközben Nagy-Britannia és Németország szerepe számottevő mértékben visszaesett (6. táblázat). Hasonló folyamatokat lehet megfigyelni a világkereskedelemben is. Európa kiszorult korábbi tengerentúli piacai egy részéről, helyét pedig az Egyesült Államok, Japán s a dél-amerikai államok töltötték be, amelyek a világháború alatt kihasználták az európai versenytársak ideiglenes eltűnését, és gyorsan iparosodtak, növelték az exportjukat. Különösen nagy exportpiacokat veszített Nagy-Britannia és Németország, amelyek a két világháború között a kereskedelmi mérleg passzívumával küszködtek." Maddison adatai szerint Európa világkereskedelmi súlya igen sokat csökkent a két világháború közötti időszakban; míg 1913-ban a világkereskedelem közel kétharmadát mondhatta magáénak (Nyugat- és KeletEurópa együtt), addig 1950-re ez az arány 4690-ra esett vissza. Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália együtt viszont ugyanebben az időszakban 6096-kal növelte részesedését a világpiacon, valamint Ázsia és Latin-Amerika aránya is nagyobb lett (7. táblázat). A világ GDP-jéből 46,690-ról 39,490-ra csökkent Európa részesedése 1913-1950 között (8. táblázat), míg az említett három országé 21,790-ról 30,690-ra emelkedett, és a 20. század végére elérte az európai részarányt. Európa gazdasági dominanciájának hanyatlása voltaképpen nem 1914-ben kezdődött, az USA dinamikus gazdasági fejlődése már a korábbi évtizedekben is jelezte ezt a tendenciát. 5. táblázat: A világ ipari kibocsátásának megoszlása, 1913—1923, százalék 1913 1923 Európa 43 34 Észak-Amerika | 26 32 Azsia 20 21 Latin-Amerika | 7 8 Afrika Ausztralia Osszesen 100 100 Forrás: Hardach 1987: 289. 27 Aldcroft 1999: 129-132.
