Oldal 19 [19]
OCR
A nagy háború hosszú árnyéka s 17 A német célok még inkább egyértelműek voltak, Európa katonai meghódítására, a versailles-i békeszerződés megváltoztatására törekedtek kezdettől fogva. A gazdaságot és a bankokat egyaránt az újrafegyverkezési politika szolgálatába állították." A második négyéves terv (1936—1940) fő célja az volt, hogy Németországot négy év alatt felkészítse az újabb háborúra, amit a hadigazdasági potenciál erőltetett ütemű kiépítésével, a gazdaság blokádra való felkészítésével, kereskedelmi autarkiával kívántak elérni. A terv irányítására Göring kapott teljhatalmat, a vezetése alatt álló Négyéves Terv Hivatala (Vierjahresplan Behörde) az egész gazdaságra kierjedő hatáskörrel rendelkezett. A hatóság vezetői - hasonlóan az I. világháború alatti hadigazdasági központokhoz - katonák, ez esetben a Luftwaffe tisztjei és gyáriparosok (például Carl Krauch, az IG Farben igazgatóságának tagja, 1940-től elnöke) voltak. 1938-tól a négyéves terv beruházásait drasztikusan megemelték, és a haditermelés szempontjából legfontosabb ágazatokra, elsősorban a vegyiparra koncentrálták. 1940ben Hitler további négy évvel meghosszabbította Göring felhatalmazását, amely már a megszállt területekre is kiterjedt." A hadigazdasági rendszerek és a két világháború közötti nagy válság tapasztalatai hatására született meg a makroökonómia tudománya is a 30-as évek végén. A gazdasági beavatkozások értelmezésére tett első elméleti kísérletek szerzői gyakran szkeptikusak voltak a piaci erőkkel szemben, elutasítóak a monetáris politika eszközei iránt, viszont optimistán ítélték meg a kormányzati beavatkozások szerepét és gazdasági aktivitásra gyakorolt hatását. Az ekkor formálódó gazdaságpolitikai eszköztárt 1945 után kipróbálták, s az az 1970-es évekig meghatározó szerepet játszott a nyugati piacgazdaságokban.” Az első globális gazdaság vége A 19. században a globalizáció folyamata korábban nem tapasztalt mértékben felgyorsult. A világgazdaság növekedése mellett különösen nagy ütemben bővült a világkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás, multinacionális vállalatok ezrei jelentek meg. Az 1820-as évektől a 19. század végéig a nemzetközi kereskedelem átlagosan évi 3,590-kal nőtt. Az első globális gazdaság létrejöttében nagy szerepe volt az európai és észak-amerikai országok iparosodásának és az európai országok gyarmatosító tevékenységének. A kedvező 2 "Temin 1991. a Eichholtz 1998; Overy 2002: 48-75. » Ritschl-Straumann 2010.
