Oldal 15 [15]
OCR
A nagy háború hosszú árnyéka s 13 a habort elétti humantéke-allomanyuk 2—7%-at veszitették el; a legnagyobb arányú veszteséget Franciaország és Németország szenvedte el (3. täbläzat).'? 3. táblázat: Háborús veszteség (a háború előtti érték százalékában) Ország Humán tőke ] Fizikai javak ] Tengerentúli befektetések az antanthatalmak Nagy-Britannia 3,6 9,9 23,9 Franciaorszag 7,2 24,6 49 Oroszorszag 2,3 14,3 — Olaszország 3,8 15,9 USA 0,3 - a központi hatalmak Németország 6,3 3,1 — az Osztrák-Magyar Monarchia 45 6,5 ~ Törökország 6.8 és Bulgária Forras: Brodberry—Harrison 2005: 28.; Eloranta—Harrison 2010: 149. A fizikai javakban elszenvedett veszteségekről Bogart számításai állnak rendelkezésre, az ő adatai alapján a szárazföldön a legnagyobb mértékű pusztulás, az összesített érték harmada Franciaországban következett be, mivel az ország legfejlettebb, iparosodott területei szinte teljesen megsemmisültek az állóháborúk során. Számottevő anyagi veszteségek érték Belgiumot és ÉszakOlaszországot is 1914—1918 között." A tengereken viszont Nagy-Britanniát érte a legnagyobb kár, a hajókban és rakományokban elszenvedett károk 5890-át a brit flotta szenvedte el (4. táblázat). A háborúzó országok értékpapír-állománya is erősen megcsappant 1914 után, különösen a korábban a tőkeexportban vezető szerepet betöltő országok esetében volt ez megfigyelhető. Nagy-Britannia háborús kiadásainak jelentős részét külföldi értékpapírvagyona értékesítéséből befolyt bevételekből finanszírozta, aminek következtében a külföldi befektetéseinek állománya negyedével csökkent. Franciaország pedig oroszországi befektetéseit veszítette el a bolsevik forradalmat 2 Broadberry-Harrison 2005: 25-29. 3% Keynes szamitasai szerint Franciaorszag 4 milliárd $, Nagy-Britannia 2,85 milliárd $, Belgium 2,5 milliárd $, a többi antanttal szövetséges ország (Olaszország, Görögország, Románia és Szerbia) pedig 1.25 milliárd $: összesen 10,6 milliárd $ veszteséget szenvedett el fizikai javakban. Oroszország és a központi hatalmak adatait nem tartalmazza Keynes becslése. Keynes 1991: 164.
