Oldal 11 [11]
OCR
A nagy háború hosszú árnyéka « 9 árán tudták az egyre növekvő kiadásokat fedezni. Az óriási erőforrás-mobilizációt szükségessé tevő iparosodott, gépesített hadviselés, amely 60 millió katonát tartott fegyverben az európai frontokon, hihetetlen áldozatokat követelt a háborúzó országok lakosságától. Az Osztrák-Magyar Monarchia már 1914 előtt is kevesebbet költött a hadseregére és a haditengerészetére nemzetközi összehasonlításban, mint a többi nagyhatalom, és a világháború kitörését követően is csak korlátozott mértékben tudta gazdasági erőforrásait felszabadítani a hadserege céljaira. A háború első éveiben a kormányok a reálértéken számolt GDP 3096-át tudták mobilizálni, 1917/18-ra ez az arany 17%-ra csökkent." Ennél csak az Oszmán Birodalom költött kisebb mértékben; nemzeti jövedelmének 16-2090-át fordította hadviselésre. A háborúzó nagyhatalmak ezzel szemben jóval nagyobb arányban mozgósították tartalékaikat. Németország 1915-ben a Monarchiáénál eleve jóval nagyobb bruttó hazai termékének közel 44%-ät, 1917-ben 59%-ât és 1918-ban 50%-ât használta fel háborús célokra, Franciaország a reálértékben mért GDP-jének nagyjából a felét, Nagy-Britannia pedig több mint egyharmadát mozgósította a hadviselés érdekében." Az Osztrák-Magyar Monarchia nem pusztán fejletlensége miatt volt kevésbé eredményes a háború anyagi-pénzügyi hátterének megteremtésében, hanem a háború alatt is kedvezőtlenül alakultak a belső gazdasági folyamatai. Míg egyes hadviselő országok növelni tudták a GDP-jüket a világháború során, és ennek következtében emelhették a hadseregre fordítható összegeket is, addig az Osztrák-Magyar Monarchiában visszaesett a gazdaság teljesítménye ezekben az években, a GDP jelentős mértékben csökkent a háború előrehaladtával egyre dc$ámaiabbá váló munkaerő-, energiahordozó- és nyersanyaghiány következtében." Míg 1913-hoz képest Nagy-Britannia közel 1596-kal, az Egyesült Államok 13,2%-kal nôvelte a reálértéken számított GDP-jét 1918-ra, addig az osztrák gazdaság közel 2799-kal zsugorodott ugyanezen évek alatt. Természetesen nemcsak Ausztria és Magyarország szembesült a csökkenő gazdasági teljesítménnyel, a pusztuló erőforrásokkal; Németország GDP-je 18,2%-kal volt kevesebb 1918-ban, mint a világháború előtt, Franciaország pedig még a Monarchiánál is roszszabb teljesítményt ért el, 1918-ban az 1913. évi GDP 63,9%-at produkalta.® A négy háborús év kiadásainak összesítése nem egyszerű feladat, már azt sem könnyű meghatározni, hogy pontosan mit takar ez a fogalom. A világháború költségei alatt a háborúval kapcsolatban felmerülő összes kiadást szokták érteni. A kiadások alapvetően a tényleges katonai kiadásokból, a polgári hatóságoknak a háborúval összefüggő kiadásaiból, a háborúval kapcsolatban Schulze 2005: 107. Broadberry-Harrison 2005: 14—15. Gratz-Schüller 1930. Broadberry-Harrison 2005: 12. 1. 4. tábla; Maddison 1995: 148—151. oN a a
