Seite 276 [276]
OCR
274 6 IV. ÖSSZEFOGLALÁS mely szerint a néprajzi és kulturális antropológiai szemléletű társadalomtudományi vizsgálatok szemszögéből a magyar-—cigány etnikai együttélési helyzeteket szituatív megközelítéssel elemezhetjük hatékonyan, ugyancsak igazolásra került. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA ÉS HATÁSA AZ ETNIKAI EGYÜTTÉLÉS VIZSGÁLATOKRA A kutatás eredményeként kidolgozott együttélési modellek azt a távlatos célt is szolgálják, hogy a lokális mintázatok más-más eseteit összehasonlíthatóvá tegyék. Ezzel bizonyíthatóvá válik, hogy társadalomnéprajzi és antropológiai értelemben a kortárs perifériális magyarországi multietnikus együttélési helyzeteket nem írhatjuk le általánosan érvényes szabályokkal, és nem tudjuk egyetlen szerkezeti séma alapján ábrázolni. Az együttélési viszonyok lokális közösségenként mutatkozó diverzitása gyakorlati jelentőségű téma. A kutatás eredményeként meghatároztuk azokat az etnikai együttélés szituatív jellegét befolyásoló tényezőket, számszerűen nyolc összefüggést, amelyek párhuzamosan alakítják az együttélési folyamatokat, és amelyek tanulmányozását a kortárs magyar-cigány együttélési helyzetek értelmezése egyidejűleg követeli meg. 1. Az egyes etnikai részközösségek településen belüli térbeli/területi elhelyezkedése, egymással kialakított szomszédsági relációk kialakulása: annak feltárása, hogy mely lokälis reszközösseg(ek) „birtokolja”/,birtokoljak” a település centralis részét, és mely reszközösseg(ek) szorul(nak) a periferiära. Ezen túl fontos együttélést meghatározó jellemző a szomszédság kérdése, ezért a szomszédsági hálózat feltérképezése minden színtéren hozzájárul a kialakult etnikumközi kapcsolatrendszer megértéséhez. 2. A lokális etnikai részközösségek közötti vegyes házasság kialakulása — előforduló relációk, okok, attitűdvizsgálat, a jelenség gyakorisága: lokális szinten változhat az együtt élő részközösségek közötti házasságkötések mintázata. Az etnikai értelemben vett vegyes házasságba bekerülők etnikai származásának vizsgálata, az így kialakult etnikumközi kapcsolatok hatásvizsgálata hozzájárul a fennálló kapcsolatviszonyok értelmezéséhez. 3. A nevelési-oktatási intézmények szegregációs mutatói: az etnikai együttélésre hatást gyakorló egyik kiemelt tényező az etnikai szempontból heterogén óvodai és iskolai osztályok működtetése a multietnikus közösségekkel bíró településeken. A spontán és/vagy tudatos intézményi szegregációban érintett csoportok rövid és hosszútávon is képesek negatív
