Seite 275 [275]
OCR
Etnikai együttélési modellek összehasonlító elemzése ? 273 intézményesült szervezetei. Amint az láthatóvá vált, Nagyecseden a lokális társadalom egy jelentős csoportját mozgatják meg a transzetnikus civil szervezetek, amelyek fontos hatást gyakorolnak a kölcsönösen elfogadó attitűd kifejlődésére. Ugyanezt tapasztalhatjuk Hodászon, ahol az etnikus szervezetek transzetnikus funkciókat vesznek fel, ezzel előmozdítva az együttélés alakulását. Ezzel szemben Nyírvasváriban a lokális szinten jelentős tagszámmal bíró etnikus magyar közösség a helyi roma közösségek irányába mutatott elhatárolódó gyakorlata hátráltatja az interetnikus kapcsolatok fejlődését. f) Etnikumközi és személyközi kapcsolatok rendszere A három kutatási színtér adatainak összevetése során figyelemreméltó eredménynek tekintjük, hogy a kérdőíves vizsgálatok alapján mindhárom színtéren az oláh cigányok a legnyitottabbak a vegyes baráti interperszonális kapcsolatok felé, míg a magyarok a legkevésbé. Az elemzett adatok alapján az is láthatóvá vált, hogy a jó kapcsolat települési szinten történő kialakulása nem feltételezi a nagyszámú vegyes házasság meglétét két részközösség között. Nagyecseden anélkül is megfigyelhető a magyarok és az oláh cigányok közötti közeledés, hogy a vegyes házasság intézménye elterjedt volna. A személyközi kapcsolatok alakulásában ennél hangsúlyosabb szerepet kap a lokális szinten megélt közösségi együttlét számos formája, mint például a közös munkavégzés, azonos civil szervezethez való tartozás, egymás kultúrájának meg- és elismerése, települési szinten történő felvállalása. Ezzel szemben a kutatott színterek esetében arra is láttunk példát, hogy a vegyes házasság megléte még nem jelenti automatikusan két közösség közötti távolság gyengülését. Nyírvasváriban annak ellenére, hogy számos vegyes házasságot találunk a magyarok és a két cigány közösség tagjai között, ez ellentétes hatást fejtett ki, mint Nagyecseden és inkább erősíti a magyarok a cigány közösségek irányába tanúsított kirekesztő gyakorlatát. Hodászon ezzel szemben a vegyes házasságok magas aránya is nagyban közrejátszik abban, mintegy transzetnikus folyosót képezve a lokális részközösségek között, hogy mindhárom etnikai közösség közötti kapcsolatviszony viszonylag pozitív jelzők kel írható le. A kötetben bemutatott etnikai együttélési modellek összehasonlítását szolgáló általános szempontok elemzése alapján bizonyítást nyert, hogy az etnikai együttélés kortárs magyarországi lokális színterei rendkívül változékony mintázatokat képeznek. A kutatás alapját képező hipotézist,
