Seite 274 [274]
OCR
272 § IV. ÖSSZEFOGLALÁS ennek okait abban határozhatjuk meg, hogy az etnikus hagyományok képviselete, lokális etnikai identitástényezőként történő felvállalása az együtt élő többi etnikai részközösség részéről az elfogadást erősítő tényezők. A transzetnikus kulturális hatást kifejtő intézményesült hagyományőrző szervezetek a színterek részközösségei közötti kapcsolatépítést mozdítják elő. A megfigyelt összefüggést támasztja alá Nyírvasvári esete, ahol a magyar közösség rendelkezik zárt, etnikus, és a helyi hagyományápolásban tevőlegesen szerepet vállaló szervezettel. Ezzel szemben a település két cigány közössége jelenleg nem működtet intézményesült hagyományápoló szervezetet, amelynek a hiánya az etnikai együttélést jellemző megmerevedett viszonyokat megfigyelve igen fontos szerepet tölthetne be az együttélési kapcsolatviszonyok előmozdításában. e) Intézményi és civil közösségek szintjén kialakuló interakciók közvetett és közvetlen hatása A kutatási eredmények alátámasztják azt a feltevést, miszerint a közös munkavégzés és ennek a körülményei elősegítik az etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyok fejlődését, a kulturális távolság csökkenését. Az összefüggés mindhárom kutatott színtéren bizonyításra került. Nagyecseden a lokális magyar közösség tagjai és az oláh cigányok gyakori interakciói a közös munkavégzési helyzetekben, a munkahelyeken létrejött kollegiális viszony pozitív irányba mozdította el a kapcsolatokat. A romungrók esetében éppen ennek az , érintkezési" felületnek, a közösen végzett munkatevékenység során megtapasztalt sorsközösségnek a hiánya az, ami a két másik együtt élő közösség részéről az elfogadást hátráltató fontos tényező. A jelenség hasonló módon figyelhető meg Hodászon azzal a kiegészítéssel, hogy a településen biztosított munkalehetőségekben a romungró közösség tagjai is részesednek, valamint a részközösség többsége aktív munkavállaló, ami a megítélést javító tényező. Nyírvasvári esetében ezzel szemben a munkakörnyezetben történő érintkezés a magyar és a két cigány részközösség tagjai között elenyésző, mivel a romák többsége nem a településen, hanem a közeli Nyírbátor üzemeiben munkavállaló. A lokális munkahelyi interakció hiánya hozzájárul az együttélést meghatározó oppozicionális struktúrák fennmaradásához. A kutatás eredményei alapján világos az összefüggés az érintkezési térként funkcionáló közös munkavégzés és az ebben érintettek közötti kapcsolatviszonyok minősége között. A tanulmányozott színterek etnikai részközösségeinek kapcsolatait a kutatás eredményei alapján ténylegesen befolyásolják a civil közösségi élet
