Seite 273 [273]
OCR
Etnikai együttélési modellek összehasonlító elemzése + 271 ben a romungró közösséget meghatározó szegregált léthelyzettel társuló általános depriváció, és ennek az életmód, a szokások és a normakészlet szintjén megfigyelhető következményei a másik két közösség irányába a kulturális távolság mértékének fennmaradásához járul hozzá. Nyírvasváriban az együtt élő három részközösség közötti kulturális távolság megváltozása egészen más mintázatot követ. Itt a szegregált oláh cigány és a romungró közösségek közötti kulturális távolság csökkenése tartja fent a magyar többségi társadalom irányába mutatkozó szociokulturális differencia mértékét. A kulturális távolság fogalmi keretei között tanulmányozva a hodászi együttélési helyzetet, az szintén eltér a másik két színtér viszonyaitól. Itt, habár a romungró helyi társadalom relatíve marginális státusza a kutatás eredményei alapján jól bizonyítható, mégis az együttélés egyik csoport összefüggésében sem jellemezhető a másik két etnikai részközösség irányába mutatkozó változatlan — merev — kulturális távolság mértékével. Ellenkezőleg, Hodász esetében láthatóvá vált, hogy mindhárom részközösség részéről tapasztalható az együttélést meghatározó nyitottság egymás kultúrája iránt, ami azt eredményezte, hogy a történelmileg kialakult hagyománykészlet elemei között kulturális kölcsönhatás figyelhető meg. A kutatás eredményeként kidolgozott együttélési modellek mindhárom tanulmányozott színtér esetében kifejezik az etnikai részközösségek között a kulturális távolság mértékében, és annak változásában megfigyelhető folyamatokat. d) Etnikumspecifikus sajátosságok megőrzése, hagyományápolás hatása Az együttélési modellek megalkotásában, ahogy az egész kutatás során kiemelt szempont volt a tanulmányozott színterek hagyománykészletének vizsgálata, valamint a hagyományoknak az együttélésben játszott szerepére vonatkozó elemzési szempontok érvényesítése. A részközösségek hagyományaikhoz való viszonya településenként ugyancsak eltérő mintázatot mutat, valamint a hagyományápolás terén eltérő mértékű intézményesültséget jelenít meg. Nagyecseden és Hodászon találunk olyan intézményesült szervezetet, illetve más jellegű szervezeteket, amelyek elsősorban a hagyományápolás, hagyományőrzés céljával alakultak meg. Ott, ahol ahagyomänyok a recens kultúra részét képezik, megfigyelhetjük, hogy az progresszív hatást gyakorol az etnikai együttélés alakulására. A kutatás eredményei alapján
