Oldal 271 [271]
OCR
Etnikai együttélési modellek összehasonlító elemzése + 269 Nyírvasvári esetében a két lokális cigány közösség szegregált lakókörnyezete, a köztük kialakult interferencia és a romungrók integrálódása az oláh cigány közösségbe az etnikai térszerkezeti jellemzőkön keresztül is jól megfigyelhető. A többség és a kisebbség két csoportja között kialakult ,Puffer" — vegyesen lakott — zóna, bár etnikai értelemben kevert, de az itt kialakult szomszédsági kapcsolatok az oppozicionális szerkezetű dinamikus disszimilatív együttélési gyakorlatot települési szinten nem befolyásolják. A lokális többségi közösség mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy a cigányokat a település belső területeitől fizikai értelemben távol tartsa. Ez önmagában is erősíti a két cigány közösség közötti kapcsolatot. Hodász etnikai térszerkezeti sajátosságai az előző két települési mintázattól eltérő jellemvonásokat mutatnak. Az egykori oláh cigány szegregátum határvonalainak fellazulása, a merev lakóhelyi elkülönülés és a lokális romungró közösség településen belüli szétszórt megtelepedése a magyar közösséggel vegyes szomszédsági kapcsolatok elterjedését eredményezte. Az így kialakult vegyes etnikai térszerkezet a kutatások alapján hozzájárult a hodászi együttélési helyzet létrejöttéhez: a lokális etnikumközi kapcsolatviszonyok affirmatív jellegéhez és a lokális hodászi együttélési ethosz kialakulásához. A modellek összehasonlítása alapján a három település etnikai térszerkezeti sajátosságai, a vegyes etnikai településrészek befolyása az együttélés alakulására eltérő módon érvényesült. b) A helyi társadalmi hierarchia, az asszimilációs/ integrációs folyamatok iránya Az etnikai együttélési helyzetek lokális vizsgálatai során láthatóvá vált, hogy a kutatott színtereken mindhárom részközösség esetében a hosszú távú együttélés eredményeként eltérő irányú és intenzitású integrációs, illetve asszimilációs folyamatokat figyelhetünk meg. A modellek alapján kiderül, hogy az asszimilációs és integrációs mechanizmusok hatást gyakorolnak a helyi társadalmi hierarchia alakulására is. Nagyecseden az oláh cigányok részéről tudatos akkulturációs törekvést láthatunk, ami meghatározza a helyi oláh közösség társadalmi integrációjának az irányát. A lokális társadalmi hierarchia meghatározó közössége a magyar többség és az etnikai presztízs értelmében vett rangsorban az oláh cigány közösség áll a következő lépcsőfokon, míg a romungrók a rangsor végén. A nagyecsedi dinamikus korrelációs modell a helyzetet egyértelműen magyarázza, vagyis a romungrók marginális státusza elvá
