Seite 268 [268]
OCR
266 e IV. ÖSSZEFOGLALÁS figyelembe véve igen különbözőek lehetnek. A jelenség részben a helyi társadalmak a makrokörnyezeti feltételekhez történő alkalmazkodási gyakorlatainak az eltéréseiből vezethető le, és ez az oka, hogy a vizsgált három színtér esetében lényeges eltérések mutatkoznak. A különbségek másik és a kutatásban részletesen tanulmányozott oka a lokális etnikai együttélés színterenként eltérő minőségéből és szerkezeti sajátosságaiból következik. A bemutatott kutatási eredmények alapján kijelenthető, annak ellenére, hogy azonos etnikai közösségek hosszú távú együttélési viszonyait vizsgáltuk, a lokális adottságok révén minden együttélési színtér (rurális település) más-más típusú lokális mintázatot mutat. A kutatási eredmények alapján, azokon a lokális, vidéki, perifériális településeken, ahol aktív civil transzetnikus közösségszerveződésekkel, illetve közösségekkel találkozunk, ott a kulturálisan különböző etnikai részcsoportok között harmonikusabb együttéléssel szembesülünk. Ezt a civil közösségeknek a másik fél hagyományának megismerésében játszott szerepével magyarázhatjuk, amihez az egymás irányába mutatott kevésbé zárt attitűd is hozzájárult. Az interetnikus kapcsolatok megértése szempontjából a kortárs társadalomtudományi kutatásokban egyre nagyobb érdeklődéssel foglalkoznak az etnikai vegyes házasság kérdésével. A vizsgált színtereken a kutatás egyik fontos részét képezte az együtt élő részközösségek közötti vegyes házasság intézményének elterjedése, a személyközi kulturális határátlépés újabb szabályainak a vizsgálata, ami az etnikai csoportok közötti kapcsolatok alakulását is befolyásolja. A kutatásban a legszorosabb interperszonális kapcsolatformaként tanulmányozott vegyes házasság intézménye színterenként eltérő következtetéseket enged meg. A vizsgált három etnikai részközösség viszonyulása az eltérő etnikai csoportból származó házastárs választásának lehetőségére és magára a vegyes házasságra ugyancsak nagyon sokszínű és településenként jól megkülönböztethető lokális társadalmi trendeket mutat. Ami az etnikai vegyes házasság megítélésével kapcsolatban mindhárom színtéren azonos és összhangban van a téma társadalomtudományi megközelítésével, hogy az így létrehozott családi-párkapcsolati környezet az asszimilációs jelenségek kutatásának a keretei között tanulmányozható. A vegyes házasság következménye az eltérő etnikai részközösségek biológiai értelemben vett keveredése, az amalgamáció, ami az asszimilációs folyamatok egyik legmagasabb szintjét, a teljes beolvadást eredményezheti. Nagyecsed, Nyírvasvári és Hodász településeinek esetében az utóbbinál fordul elő a leggyakrabban, hogy a lokális társadalom tagjai egymással vegyes házassági kapcsolatot létesítenek. Ennek okát kutatva került
