Page 266 [266]
OCR
264 e IV. ÖSSZEFOGLALÁS elem került megőrzésre, amelyek napjainkra revival jelenség formájában hatnak a helyi társadalmak életére (például tánckultúra vagy a történeti múlt identikus elemei), kortárs közösségfolyamataira. Az egykor a kollektív összetartozást biztosító hagyományos paraszti közösségi alkalmak és közösségi formák leépülése azt az általánosan elterjedt tévképzetet eredményezte, hogy a vidéken nem jöttek létre újabb és a lokális társadalmi együttélésből termelődő igényeket kielégítő közösségszerveződések. A kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy a kortárs közösségfolyamatokban a helyi társadalmak szerveződésében két tényező is fontos szerepet játszik. Egyrészt a vallási kultúra és részben az egyházakhoz kötődő közösségjelenségek hagyományosan áthatják a helyi társadalmak életét. Másrészt jellemző, hogy a tanulmányozott települések társadalmaiban, különböző intenzitással ugyan, de a kortárs civil szervezetek lényeges szerepet játszanak. Ha a kutatott színterek sajátosságait egyenként foglaljuk össze, akkor látható, hogy Nagyecseden számos, jellemzően a magyar paraszti hagyomány egyfajta örökségeként, azon belül is elsősorban a szellemi hagyományok ápolását célul tűző egyesület működik. Ezek a helyi magyar származású tagok számára biztosítják, hogy kulturális értékközösségükben közvetlen és rendszeres kapcsolatot ápoljanak, valamint az etnikai identitásukat erősítsék. Nyírvasváriban a település nevét viselő történelmi személy — Vasvári Pál - kultuszára épülő egyesület biztosít a helyi többségi társadalom tagjai számára közösségi fórumot. Érdekes viszont, hogy a harmadik színtér, Hodász esetében a magyar közösség nem szerveződött meg egyetlen aktív civil közösségi szervezetben sem. A kutatási helyszíneken élő másik etnikai és sajátos etnokulturális jegyeket mutató hagyományőrző közösség, az oláh cigány társadalom helyi csoportjai fontos tényezői az együttélési kapcsolatviszonyoknak. A feltárt szellemi és tárgyi kulturális hagyomány etnikus örökségelemeiben színterenként eltéréseket találtunk. Ennek alakulását minden tanulmányozott település esetében az együtt élő többi etnikai részközösséggel — magyarokkal és romungrókkal - kialakult kapcsolatok minősége befolyásolta. Nagyecseden a magyar közösséghez történő alkalmazkodás, az adaptív akkulturáció eredményeként az oláh cigányok beilleszkedése több összefiiggésben is — nyelvvaltas, kivetkőzés — tudatosan tervezett magatartás következménye. Eltérő intenzitással, de Hodászon az akkulturáció adaptív funkciója hasonló folyamatokat eredményezett, míg a Nyírvasváriban élő oláh cigány közösség esetében az együtt élő magyar többség hatása a domináns cerhári kulturális jellemzőket tükröző cigány közösségre kevésbé erőteljes. Az utóbbi településen a többségi magyar és a két cigány
