Seite 249 [249]
OCR
Hodász közösségfolyamatai és lokális etnikai együttélési modellje e 247 HODÁSZ KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI ÉS LOKÁLIS ETNIKAI EGYÜTTÉLÉSI MODELLJE A harmadik és egyben utolsó kutatási színtér, Hodász multietnikus együttélési képlete igen csak eltérő jelleget mutat a korábban bemutatott két településsel összevetve. Míg a nagyecsedi és a nyírvasvári etnikai együttélési mintázatot valamely etnikai közösségek oppozicionális viszonyai határozták meg, addig Hodász bemutatásra kerülő együttélési kapcsolatainak a jellemzőit nem a részközösségek közötti szembenállás szerkezeti szabályaibol vezethetjük le. A település etnikai csoportjainak hosszú távú együttélése hozta létre azt a lokális közös ethoszt, amely keretei között kialakult normák meghatározzák az együtt élő közösségek és tagjaik közötti interetnikus viszonyulást. Hodász esetében is fontos megjegyezni, hogy a hosszú távú, több generáción átívelő együttélés tapasztalatai eredményezték a napjainkban fennálló kapcsolatviszonyokat, amelynek alapját a kölcsönös elfogadás és egymás hagyományainak tiszteletben tartása képezi. Az elmúlt évtizedekben lejátszódott akkulturációs folyamatok és társadalmi modernizációs hatások lényegi változást a lokális oláh cigány hagyománykészletben eredményeztek, amint ez az első fejezetben részletesen bemutatásra került. Ennek oka, hogy ez a helyi közösség őrizte meg kultúrájában legtovább az archaikus elemeket, szokásokat, viseletet, nyelvet. Ennek nyomai elsősorban a tárgyi kultúra és a lakáskultúra esetében érhetők tetten. Amint korábban láttuk, a hodászi oláh cigányok egykori telepi körülményeinek megváltozása átalakította a másik két lokális közösséggel az etnikumközi kapcsolatviszonyokat. A modernebb háztípusok elterjedése, az utcakép és az udvarviszonyok rendezettebbé válása, az oláh közösség adaptív beállítódása a többségi normák iránt eredményezte az etnikai szempontból vegyes szomszédsági településrészek kialakulását. Szintén a sajátos hodászi lokális közösségi ethosz kialakulását mutatta a kötet második fejezetében kiemelésre került, interperszonális kapcsolatok három elemzési szintjén — barátság, szomszédság, házasság - leírt általánosan jellemző elfogadó attitűd. A magyar—cigány együttélés mindhárom etnikai közösség esetében kölcsönösen pozitív beállítódásról tanúskodik. A hodászi etnikai együttélést meghatározó fontos jelenség, hogy az oláh cigányok hagyománykészlete fontos közösségformáló és identitásőrző funkcióval bír a településen. Ennek kiemelkedő példája az országban elsőként Hodászon 2001-ben létrehozott Roma Tájház. Az intézményt Rézműves Melinda etnográfus szülőfalujában saját erejéből alapította azzal a céllal, hogy a , falusi cigány múltat, a tárgyi és szellemi örökséget megőrizze és
