Page 246 [246]
OCR
244 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI transzetnikus közösségi funkciót felvéve — a Nagyecseden leírt gyakorlathoz hasonlatosan - hozzájáruljon a kulturális távolság csökkenéséhez. Összefoglalva megállapítható, hogy Nyírvasváriban a kortárs kulturális célú közösségszervezetek nem képezik a település etnikai részközösségei közötti kapcsolatok fejlődésének színterét. A sportegyesület ugyan a tagok és a tevékenység jellege révén hozzájárul az etnikai határok átjárhatóbbá válásához, azonban a település teljes népességének szintjén, valamint a kialakult etnikus gyakorlatokat figyelembe véve hatása korlátozott. Oppozicionális szerkezetű dinamikus disszimilációs együttélési modell Nyírvasváriban, amint az megfogalmazásra került a három tanulmányozott etnikai részközösség lokális együttélési rendszere sajátos mintázatot mutat. Ennek egyik jellemzője a két cigány közösség kapcsolatviszonya, ami nagyon másként alakult, mint általában. A nagyecsedi együttélési helyzettől eltérően Nyírvasváriban egymás mellett, szomszédsági kapcsolatban élnek együtt a romungrók és az oláh cigányok a település egy szegregált részén. Habár a hivatalos statisztikai adatok (KSH) alapján a település fizikailag jól elhatárolt, és a többségi környezettől elterülő településrészen élő roma közösség lakóhelyét nem tekintik szegregátumnak, a megfigyelések és a készített interjúk alapján kirajzolódó kép alapján kijelenthető, hogy a térképen (36. ábra) csillaggal jelölt terület a helyiek és a terepkutató megítélése szerint is kimerítik a szegregátum kritériumát." A térképen a négyzet jelölés azokat az utcákat jelöli, ahol a háztartások etnikai értelemben vegyesen találhatóak meg, tehát mind a három lokális részközösség jelen van a településrészen. A térkép alapján az is láthatóvá válik, hogy a település központi, frekventált részén kizárólag a többségi társadalom által lakott háztartások figyelhetők meg. A településen készített interjúk alapján az is kiderült, hogy ennek fenntartására tudatosan törekszenek a település magyar származású lakosai. A térkép elemzése alapján az is megfigyelhető, hogy az etnikailag vegyes lakóövezet utcái mintegy átmeneti zónát képeznek a többségi centrum és a kisebbségi periféria között. 591 A szegregátum definíciója azonos a korábban megadott definícióval, annyi különbséggel, hogy a 2000 főnél alacsonyabb, de a 200 fönel nagyobb lakénépességgel rendelkező települések esetében a településrész, ahol a szegregációs mutató értéke 50% feletti, szegregátumnak minősül.
