Seite 238 [238]
OCR
236 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI A kutatás keretében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján kiderült, hogy a lokális romungró és oláh cigány közösség magyarokkal kapcsolatos attitűdje között alig mutatható ki különbség. A kutatás fontos következtetése volt, hogy amint az interperszonális kapcsolatviszonyok a két cigány közösség esetében zártabbá válnak, úgy tolódik a helyi magyar közösség beállítódása a romák iránt negatív tartományba. A többségi magyar és a két cigány közösség oppozicionális viszonyát a részközösségek településen belüli fizikai helyzete is alapvetően befolyásolja. Láthatóvá vált, a településen belüli elkülönült megtelepedést ellensúlyozandó alig akadnak olyan közös terek, amelyek mindhárom részközösség számára rendszeres és közvetlen találkozási lehetőséget biztosítanak. A Nyírvasváriban megfigyelhető együttélési mintázat tulajdonságait a nagyecsedi kutatási eredmények ábrázolásához hasonlóan először a lokális intézményi körülmények tanulmányozásán keresztül, majd ezt követően a civil szervezetek és egyesületek tevékenységének a leírásával valósítjuk meg. Kérdés, hogy az etnikai együttélés milyen mértékű inkluzivitást eredményez a helyi közösségszervezetekben, és ezek mennyiben befolyásolják a részközösségek települési szintű együttélési minőségét." Az etnikai együttélési kapcsolatok alakulására lényegi hatást gyakorló intézményi színterek a Nyírvasváriban működő nevelési-oktatási intézmények. Ezek általános jellemzője, hogy működésükben számos, a szegregatív gyakorlatokra utaló jelenség figyelhető meg. Ez alól csupán a 0 és 3 éves korosztály és szülei számára fenntartott Biztos Kezdet Gyermekház képez kivételt, amely esetében nincs jelen az etnikai alapú társadalmi kirekesztő magatartás. Ez azt jelenti, hogy itt a magyar és a cigány származású szülők gyermekeikkel közösen vesznek részt az intézmény tevékenységében. Ezzel szemben az óvodában már tetten érhető a roma közösségből érkezőkkel szemben az izolatív, az etnikai származás kérdését előtérbe helyező viszonyulás. A kutatási megfigyelések alapján ez még akkor is így van, ha a helyi óvodában a vezető elmondása alapján nem érvényesül a szegregáció semmilyen formája és a csoportok összetétele etnikai szempontból is heterogén. Az összesen három óvodai csoportban a kutatás időpontjában 63 gyereket neveltek, amiből hat fő hátrányos helyzetű, míg 26 fő halmozottan 510 Az együttélési kapcsolatok fejlődése szempontjából fontos közös interakciós térként definiálhatjuk elsősorban a különböző nevelési- és közoktatási intézményeket, valamint a lokális munkaerőpiacot.
