Oldal 234 [234]
OCR
232 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSEGFOLYAMATAI a négy hivatalosan megjelölt szegregátum területén oszlik meg." Legnagyobb szegregátum a nyugati, ahol többségében halmozottan hátrányos helyzetű, romungró lakosok élnek. Itt a többgenerációs családok jellemzően CI! típusú alacsony vagy komfort nélküli lakásokban laknak. A részközösségek lakhatási térbeli viszonyai, az elkülönülés szegregatív formái és ezzel párhuzamosan a közvetlen vegyes szomszédsági kapcsolat kialakításának lehetősége hozzájárul a nagyecsedi településszintű etnikai kapcsolatok rendszerének a megértéséhez. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a három nagyecsedi etnikai részközösség együttélési viszonyai korrelációban állnak egymással (35. ábra). A megfigyelt lokális együttélési szabály lényege, hogy amennyiben bármely kétoldalú etnikai relációban változás következik be, akkor az szükségszerűen kihat a harmadik etnikai közösséggel fenntartott kapcsolatok minőségére. Az etnikai együttélés folyamatait alakító lokális szabály dinamikus rendszert képez. A folyamat alakulását az együttélési kapcsolatok tényezőiből és ezek változásaiból levezethető összetett társadalmi jelenségként értelmezhetjük. Az együttélési tényezők - az etnikai részközösségek a helyi társadalomtörténeti hagyomány részeként rendelkezésre álló viszonyulási rendszere a sztereotípiáktól az elfogadás különböző helyi gyakorlatáig, az etnikai személyközi kapcsolatok rendszere (barátság, szomszédság, vegyes házasság), az intézményi (munkahely és iskola) és a civil közösségek közvetett és közvetlen hatása — vizsgálata alapján Nagyecseden az alábbi modell állítható fel. A modell szerint a többségi magyar közösség és a kisebbségi oláh cigány társadalom viszonyának a közelmúltban bekövetkezett változása, tehát a kulturális távolság csökkenése több okra is visszavezethető. Egyrészt az oláh cigányok körében megfigyelhető akkulturációs folyamat eredményeként megváltozott és változóban lévő etnikus kulturális értékrend, továbbá a lokális többségi társadalom tagjai által képviselt érték- és normarendszer, hagyomány és szokásvilág közötti kulturális távolság csök50: 6 , Szegregátumnak nevezzük a városi szövetbe ágyazott vagy a településtesttől elkülönült, jellemzően hagyományos építésű városrészek (telepek), ahol a marginalizált közösségek élnek, és ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-59 éves lakosság) belül eléri, illetve meghaladja a határértéket. A KSH adatai alapján a 2000 főnél népesebb város esetén az a településrész, ahol a szegregációs mutató értéke nagyobb vagy egyenlő mint 359, illetve a területen élő népesség eléri az 50 főt szegregált terület." Helyi Esélyegyenlőségi Program 2018-2023. Nagyecsed: Nagyecsed Város Önkormányzata. 2021: 31. file:///C:/Users/heni/Downloads/Nagyecsed_eselyegyenl_segi_program-v08.pdf (A letéltés datuma: 2021. 05. 20.)
