Seite 230 [230]
OCR
228 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI kus és pozitív befolyást gyakorolnak a településszintű etnikumközi kapcsolatviszonyokra. A többi vizsgált egyesület az utóbbi évtizedben alakult, jellemzően vegyes etnikai rekrutációs bázissal. A kutatás tapasztalatai arra utalnak, hogy a transzetnikus közösségek a településen élő három eltérő etnikai csoport között a települési szintű együttélésben megfigyelhető pozitív változást generálnak. A változás a gyerekek korosztályában látható közeledésben érhető tetten, amelynek a fentiekben részletezett közösségek, illetve ezek tevékenységtere biztosít találkozási alkalmat és helyszínt. A nagyecsedi kulturális szervezetek és civil egyesületek működése közvetlen hatást gyakorol a helyi társadalom etnikai részközösségei közötti kapcsolatokra. Egyrészt mindazzal az adott közösségben végzett tevékenységtartalommal, amely a szerveződés létrejöttének az oka. A lovas hagyomány őrzése, a néptánc vagy a hátrányos helyzetűek önkéntes segítésének ügye éppoly fontos kollektív hatást fejtenek ki, mint például a kulturális örökség újratanítását szorgalmazó kezdeményezések. Az egyesületeknek és minden más tanulmányozott nagyecsedi közösségkezdeményezésnek fontos szerepe van abban, hogy tevékenységét a település egész társadalma felé nyíltan felvállalja. A kutatás során felvett interjúkban szinte minden megkérdezett közösségvezető a tevékenység demonstratív jellegére vonatkozó utalásokat fogalmazott meg. Csoportja munkájának a helyi társadalom felé történő megmutatását és felvállalását tevékenységük általános lényegi elemeként hangsúlyozták. Többen a , kiállás" kifejezéssel élve írták le, hogy mit jelent a munkájukban képviselt érték- és normarendszer demonstratív vállalása a programok, előadások és rendezvények alkalmával. A , kiállás" egyrészt a saját kisközösség összetartozás-tudatának a megélésére lehetőséget jelentő nyilvános alkalom. A táncegyüttesben az oláh és romungró fellépők produkciója, a magyar és romungró egyesületi tagok élelmiszercsomag osztása vagy az oláh cigányok és magyarok közös főzőalkalma mind olyan tevékenységformák, amelyek az etnikai határok rendszeres átlépési gyakorlataként funkcionálnak. Ebből következik, hogy a nagyecsedi helyi kulturális szerveződések munkáját demonstráló , kiállás" a település egész társadalma felé közvetíti azt a megformálódóban lévő transzetnikus ethoszt, ami egyúttal a történetileg kialakult etnikai csoportközi oppozíció meghaladására ösztönöz.
