OCR
Nagyecsed közösségfolyamatai és lokális etnikai együttélési modellje e 225 nek a székhelyén egy kis zeneterem, ahova a fiatalok nagy szeretettel, majdnem minden nap jönnek zenélni, táncolni, énekelni." A település közösségi életébe aktívan bekapcsolódnak, minden helyi rendezvényen részt vesznek. Gyakran kezdeményeznek önálló programokat is, amelybe a többi helyi együttest is bevonják. A hagyományos oláh cigány tánckultúra megőrzése mellett fontos szerepet kap az aktív zenélés. , Mivel mi hagyományőrzők vagyunk, habár van szintetizátorunk, hogy a gyerekek, fiatalok örömére legyen, de színpadi előadásra nem szoktuk vinni. Úgyhogy mi az igazi, a hagyományőrző autentikus zenével szoktunk fellépni." A településen nincs állandó zenekar, de az együttes törekszik arra, hogy tagjaiból színpadképes zenészeket neveljen ki, akik aztán képesek a táncosok kíséretére a fellépések alkalmával. , De most azon dolgozunk, hogy legyen. Mert, hogy a fiatalok ugye tanulnak gitáron, tamburán, gyakorlatilag már gitároznak, de még színpadi előadásra nincsenek felkészülve. Szégyenlősek. Inkább táncolni szeretnének, de maguk örömére nagyon szívesen zenélnek. A hagyományőrző tevékenységre épülő együttes munkájában a tehetséggondozás és a hagyományok ápolása mellett nagyon fontos a közösségszervező aktivitás." „Azt gondolom, hogy az identitásukat tekintve nagyon fontos, hogy tudjuk azt, hogy mi cigány emberek vagyunk, más kultúrával rendelkezünk, más szokásrendszerrel és hogy akkor azokat tartsuk meg, ami jók. Ha mar ott egy érték, akkor azt ne hagyjuk elveszni, mint a zene a tánc és az ének." 19 Saját gyűjtés: interjú Erőssné Balogh Szilviával, az együttes vezetőjével, Nagyecsed, 2019. 19 Saját gyűjtés: interjú Erőssné Balogh Szilviával, az együttes vezetőjével, Nagyecsed, 2019. "0 Saját gyűjtés: interjú Erőssné Balogh Szilviával, az együttes vezetőjével, Nagyecsed, 2019. >01 , Hatéves voltam, amikor elkezdődött ez az egész. Már gyerekként is annak idején, amikor indult az első cigány gyerekklub, hát, nekem nagyon nagy élmény volt és jól esett nekem, hogy foglalkoztak velünk olyan felnőttek, akik tanítottak minket magára a cigány nyelvre, hogy ugye fennmaradjon a nyelvünk is a cerhári nyelv, romanit beszélünk ugye. Akkor különböző játékokat játszottunk, közösségbe voltunk, együtt voltunk, és magának a zenének a szeretetét és a táncnak a szeretetét azt nagyon jó volt megélni. És azt gondolom, hogy mivel mondhatom azt, hogy Magyarországon ennek a kultúrának a bölcsője lehet Nagyecsed, azt gondolom, hogy az identitásomat tekintve bennem ez nagyon erősen megmaradt. És saját felelősségemnek tekintem azt, hogy ez tovább legyen véve." Saját gyűjtés: interjú Erőssné Balogh Szilviával, az együttes vezetőjével, Nagyecsed, 2019. >” Saját gyűjtés: interjú Erőssné Balogh Szilviával, az együttes vezetőjével, Nagyecsed, 2019.