OCR
Nagyecsed közösségfolyamatai és lokális etnikai együttélési modellje 9 213 megteremtett arculatnak, amely egyszerre idealizálja a lokális térhez fűződő történelmi eseményeket, és segít a színtér jelenének pozitív megláttatásában. Az állandó kiállítások hátterét a település és közvetlen környezetének egykori kiemelkedő személyiségei, és tárgyi környezete alkotja, a kollektív élmények, a hagyomány és annak revival elemei meghatározzák a helyi társadalom várossal kapcsolatos attitűdjét. A Nagyecseden látható intézményi célok helyi vonatkozásban megfelelnek German Kinga múzeumdefiníciójának, miszerint , egyszerre értékeket őrző és újraértelmező kulturális központok és olyan kommunikációs helyek, ahol a közösség tagjai kulturális örökségük mentén aktuális és jelen időben zajló diskurzusokat folytatnak egymással, a múzeumok szakembereinek moderálásával, kíséresevel”.” A meghatározás lényeges alkotóeleme, hogy a helyi múzeumi funkciójú intézményeket a közösség szempontjából értelmezi, és közösségi teljesítményként írja le. Ahogy a helyi gyűjtemények létrehozása, úgy a városi imázs építésének folyamata is a lokális közösségek bevonásával történik. Látható tehát, hogy , a múltat a jelennel összekötő társadalmi és intellektuális konstrukció folyamatában a közösség létrehozza a saját kulturális reprezentáció rendszerét, mely az egyén számára az sodatartozásc érzését, a kötődés kepesseget biztositja”.*77 A lápi világ és az ahhoz alkalmazkodó életmód a lokális magyar közösség identitástudatának fontos eleme, de a településen további jelentős tradíciókkal rendelkező etnikai részközösségek is élnek. A három részközösség — magyarok, romungrók és oláh cigányok - közötti társadalmi és kulturális kapcsolatok, az egymásra gyakorolt hatásfolyamatok sajátos formát mutatnak és következményei a helytörténeti gyűjteményben is látható formát öltöttek. A hagyománykövető és gazdag néprajzi jelentőségű kultúrát megőrző oláh cigányok helyi csoportjának tudatos integrációs törekvése eredményezte, hogy a gyűjtemény vezetősége a helyi önkormányzattal együtt a kisváros kulturális örökségét bemutató intézmény részeként felvállalta az együtt élő kisebbségi közösség reprezentációját. A jelenség Nagyecsed etnikai együttélési viszonyainak fontos következménye és egyben eredménye. Az oláh cigány kultúra és hagyományvilág megelevenítését és a településimázs egyfajta kibővítését figyelhetjük meg a Berey József Helytörténeti Gyűjtemény részeként 2019 őszén átadott Roma Szoba kiállításban. Az így létrehozott látogatótér egyszerre tölt be jelentős kultúraközvetítő 476 German 2020: 43. #7 Aparovics-Vercseg (szerk.) 2017: 103-104.