Seite 211 [211]
OCR
Nagyecsed közösségfolyamatai és lokális etnikai együttélési modellje 9 209 mányozott települések — így Nagyecseden is —, valamint a közösségek révén megvalósuló etnikai határátlépések és általában a közösségeknek az etnikai együttélési kapcsolatok alakulására gyakorolt hatása központi jelentőségű kérdés. A személyközi kapcsolatok minősége, és az ezt részben kifejező intézményi-közösségi struktúra közötti összefüggéseket elemző közösség-meghatározások rendszerint a lokalitást veszik alapul, tehát a hely és a közösség között eleve szoros kapcsolatot feltételeznek. A tagok közötti kapcsolatok alapján a szakirodalmak rendszerint a közösségek három típusát különböztetik meg egymástól: a lokális közösségeket, az érdekközösségeket és a bensőséges kapcsolati közösségeket." A lokális közösségek alapja az azonos lakótér, település, tehát a földrajzi értelemben egymás közelében élők egy lokális közösséget alkotnak. Az érdekközösség túlmutat a lokalitáson, és további közös jellemvonást feltételez, mint például a rokonsági, az azonos munkavégzési körülmények, de a megegyező etnikai vagy vallási hovatartozás is éppolyan közös vonása lehet az érdekközösség tagjainak. A bensőséges kapcsolati közösség tagjait összetartó erő valamely eszme, értékorientáció vagy világnézet. Az olyan lokális közösségfolyamatok tanulmányozásakor, mint Nagyecsed vagy a kutatásba bevont másik két település, a közvetlen közösségszerveződésekre helyezzük a hangsúlyt. A közvetlen közösségek esetében a tagok személyes kapcsolatba kerülhetnek egymással, és mint azt a következőkben látni fogjuk, a fizikai kapcsolat biztosítja az interakciókhoz köthető tapasztalatot, amely érintkezési térként funkcionál az elérő etnikai közösségekből származók számára a tanulmányozott településeken. A tagok közötti kapcsolatok minősége alapján működő közösségek elemzésének egy további fontos szempontja az integráló tényezők kérdése. Csurgó és Légmán a közösségek két integráló mechanizmusát különítik el, a kollektív identitásra épülő közösségeket és az intézményhez kötődő (integráló) közösségeket." A következőkben a nagyecsedi közösségfolyamatok és a település etnikai együttélési kapcsolatai közötti összefüggéseket két szempontból vizsgáljuk. Először egy helyi intézmény, a Berey József Helytörténeti Gyűjtemény keretei között az utóbbi években folyó imázskonstrukciós munka és a nagyecsedi etnikai együttélési kapcsolatok közötti összefüggéseket elemezzük. Ezt követően a település civil közösségi szervezeteinek az együttélésre gyakorolt hatását tanulmányozzuk. 468 V6. Kovacs 2017. 19 Csurgó-Légmán 2015.
