Oldal 210 [210]
OCR
208 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI pozitív irányba tereli a másik etnikai csoport megítélését, szolidaritást és empátiát generál, ami hatással van a település együttélési viszonyaira. A nagyecsedi interetnikus munkahelyek száma korlátozott, és mint más településeknél is megfigyelhető, jellemző, hogy a többnyire aluliskolázottabb cigány származású helyiek alkalmazása a szolgáltató szektorban, a közigazgatásban vagy az önkormányzati adminisztrációban kevéssé jellemző. A szocializációs színterek elméletei az iskola mellett a munkahely kérdésével is kiemelten foglalkoznak. A munkahely az olyan közösségek esetében, ahol multietnikus kollektívák alakulnak ki, a csoportok közötti kapcsolatokat szabályozó normák elsajátításának és alakításának aktív szocializációs színterei, így az együttélésre közvetlen hatást gyakorolnak. A szocializációs színterek elméletei igen szertágazók. Az egyik a színtereket két nagyobb csoportra osztja, és elsődleges színtérként a családot, míg az iskolát és a munkahelyi környezetet a másodlagos szocializációs színtérként nevezi meg. Más felosztásban az iskolai és amunkahelyi szocializációt is elkülönítik, de a bonyolultabb felépítésű osztályozási rendszerek a szocializációs színtereket akár hét különböző egységre is oszthatják, megkülönböztetve a társadalmi egyén szempontjából a kortárs csoportokat vagy az egyéb közösségi kapcsolati formákat, az egyházi és a civil közösségeket."5 ,Már négy éve dolgozok itt. A közösség nagyon jó, fiatalos, és akármilyen probléma van, megbeszéljük. És nincs ez, hogy cigány vagy magyar vagy. Akármilyen problémád van, vagy valamit nem tudnak, olyan hűségesen megkérdezik, hogy B. néni, hogy látod, szerinted? És olyan jól esik tanácsot adni vagy beszélgetni! [...] Álmomban nem hittem volna el, hogy itt ilyen a közösség. De így alakul ki, fiatalos, mert fiatal a főnök, és ezért.”*°° A kutatásba bevont lokális társadalmak közösségfolyamatainak értelmezéséhez tartozó fontos további gyakorlati jelentőségű szempont, amely a közösségek szerveződését alapvetően befolyásolja, az interperszonális hálózatok és a helyi intézményi sűrűség közötti kapcsolat." Az összefüggés egyenes arányosságot feltételez a társadalom tagjai közötti kapcsolatok minősége és a működtetett intézmények száma között, vagyis minél szorosabbak a személyközi kapcsolatok, annál több közösségi intézmény megszervezésére kerül sor. A személyközi kapcsolatok minősége és a tanul465 V6. Nagy 2013: 95-108. 166 Saját gyűjtés: 59 éves, oláh cigány származású nő, Nagyecsed, 2019. 47 Hunter 2007: 21.
