Seite 208 [208]
OCR
206 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KOZOSSEGFOLYAMATAI A helyi közösségszerveződés folyamatainak tanulmányozása lehetőséget kínál annak megértésére, hogy az etnikai közösségek együttélését miként befolyásolják a közösségek különböző formái, alakzatai és szintjei. NAGYECSED KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI ÉS LOKÁLIS ETNIKAI EGYÜTTÉLÉSI MODELLJE A városi ranggal bíró Nagyecseden a három etnikai részközösség hosszú távú együttélése sajátos mintázatot mutat. A kortárs viszonyokat is meghatározza, hogy a településen több szegregátum is található, amelyek közül a lokális társadalom együttélésére a romungrók által lakott kiterjedt szegregált városrész gyakorolja a legnagyobb befolyást. A kutatás eredményeit bemutató korábbi fejezetekben elemzésre került, hogy a térbeli, lakóhelyi elkülönülés alapvetően meghatározza a romungrók csoportjának a másik két lokális közösséghez fűződő kapcsolatát. Ennek két alapösszefüggése jól levezethető a szegregációs helyzetből. A kérdőíves felmérés és az interjúk vonatkozó adatainak az elemzése alapján láthatóvá vált, hogy a romungrók és magyarok között a többség részéről a szegregáló attitűd, míg a kisebbségi közösség részéről erre mintegy válaszként az izolációs stratégia jellemzi leginkább a kapcsolatviszonyokat. A Nagyecseden élő romungrók és az oláh cigányok disszimilatív viszonya szintén oppozícióként, kölcsönös elhatárolódásként értelmezhető. Ezzel szemben, ahogy a kutatás részeredményeinek ismertetésekor erről már szó esett, az oláh cigányok és a magyarok között kölcsönösen elfogadóbb attitűd tapasztalhat6.# A nagyecsedi etnikai együttélés mintázatának az etnikai részcsoportok, valamint a személyközi kapcsolatok szintjén megvalósított elemzési eredményeit tovább árnyalják a helyi intézmények és a településen működő további közösségek - civil szervezetek, egyesületek — keretei között zajló, illetve ezeknek a lokális társadalomra gyakorolt hatásai. Elsőként a városi intézmények az etnikai együttélésre gyakorolt hatásával foglalkozunk. Nagyecseden az óvodákban jellemzően integrált csoportokban nevelik a gyerekeket, és az etnikai értelemben vett heterogén összetétel az óvodai nevelőtestületet illetően is megfigyelhető. Az intézményi szocializáció első fontos színterén a helyi etnikai részközösségek között Nagyecseden nincs szegregált gyakorlat. Az általános iskolákat illetően azonban fontos lokális jelenségnek - etnikai értelemben vett elkülönítő 463 Részletesen lásd a 2. fejezet A nagyecsedi etnikai részközösségek kapcsolatviszonyai alfejezetében.
