Seite 203 [203]
OCR
Kortárs lokális közösségek kulturális antropológiai vizsgálatának... e 201 bár ezt a feltételt Redfield nem kapcsolja össze tényleges számszerű meghatározással - és strukturált viszonyok határozzák meg működésüket." Közösségelméletének korlátozott hasznosíthatósága mellett munkásságának fontos eredménye, hogy módszertani értelemben leírta azokat a szempontokat, amelyek alapján az antropológia a kisközösségek vizsgálatát önálló kutatási területté fejleszthette. Redfield hatása az antropológiai közösségkutatásra megkerülhetetlen, még akkor is, ha a kortárs kutatásokban a fogalom műveleti eszközként történő kihasználásával, elsősorban a pontos jelentése körüli homályosság és bizonytalanság miatt sok kérdés merül fel."" A bizonytalanság elsősorban a köznyelvi és a tudományos használati mód közötti tisztázatlanságból és átfedésekből eredeztethető. A sokféle és esetleges használati mód eredménye lett, hogy a közösség fogalma a társadalomtudományi kutatásokban egészen a 80-as évekig fokozatosan veszített jelentőségéből. A fogalom új reneszánsza a posztmodern kritikai szemlélet elterjedésével vette kezdetét. Ebben szerepet játszott, hogy a közösség fogalmát a társadalmi aktivizmus és az alkalmazás jegyében elkezdték használni mint a beavatkozó szemléletű társadalomfejlesztési programok egyik lehetséges alapegységét. A megközelítés alapját az képezi, hogy a közösség fogalmának jelentését alapvetően pozitív értéktartalommal kapcsolják össze. A közösség aktivista szemléletű megközelítésének és a közösség spontán és belső folyamataitól vezérelt szerveződési sajátosságainak figyelembevételével végrehajtott beavatkozó — közösségszervező — munkát gyakran krízismenedzselésként állítják be. A közösség ilyen minőség- és értékelvű megközelítése Vercseg Ilona munkásságának középpontjában álló elméleti alapállás. Szerinte a közösség egy olyan erős értéktartalommal bíró kifejezés, mely s kifejezhet embercsoportot [. . . I; minőséget (közösségi, közösséghiányos, [...]); nem individuális, hanem közösségi, közösségi érdek — egyéni érdek, sőt egyenesen közösségi társadalom stb.; lokalitást; közös alkotást; érzést, szándékot, a valahová tartozásét (közösséget érzek veled) vagy éppen az elszakadás szándékát; képességet az együttműködésre (közösségi ember); gazdálkodási formát; azonos eszmék, célok, azonos értékrend vállalását; egy, az elbürokratizálódott #0 Redfield 1967: 1-17. Redfield közösségdefiníciója a kortárs vidéki lokális kisközösségek szempontjából számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a prehistorikus paraszti földművelő közösségek esetében érvényes aspektusok, azonban a mai közösségvizsgálatokban nem vagy csak kevéssé értelmezhetők. Ilyenek például az önellátó képesség és a független ökológia egység kritériumok. #1 Amit 2002: 13.
