Seite 185 [185]
OCR
Hodászi etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei + 183 A három etnikai részközösség felekezeti megoszlása nem homogén összetételű. A kérdőíves felmérés alapján a megkérdezett helyi magyar közösség szinte teljes mértékben vallásgyakorló, többségében a református és a görögkatolikus egyháznak a tagjai, esetükben csak elenyésző (15%) számban történt felekezetváltás, ugyanakkor többségében csak ünnepekkor járnak templomba. A vizsgált helyi oláh cigány közösség tagjainak többsége hívő, a megkérdezettek több mint a fele azonban felekezetet váltott, és jelenleg a Hit Gyülekezete vagy a Szabad Evangéliumi Gyülekezet tagjai, akik heti rendszerességgel járnak a közösségbe." Megfigyelhető továbbá, hogy felekezetváltás miatt a legnagyobb arányban a görögkatolikus egyház vesztett híveiből, 3290-os a gyülekezet csökkenése. A hodászi lokális romungró közösség tekinthető a legkevésbé vallásos közösségnek, a megkérdezettek több mint fele nem tagja egyetlen vallási felekezetnek sem. Azok, akiket megkereszteltek, többségük átkeresztelkedett a helyben működő Hit Gyülekezete neoprotestáns kisegyházhoz. Náluk heti rendszerességgel figyelhető meg aktív vallásgyakorlás és gyülekezetbe járás, míg az elenyésző arányú református és görögkatolikus hívek csak ünnepekkor járnak templomba. A romungrók feltűnően alacsony vallásossági mutatói és a településen elfoglalt marginális státuszuk között lehetséges az összefüggés, de ennek bizonyítása további kutatásokat követel. A lokális részközösségek interperszonális kapcsolatviszonyai A hodászi etnikai együttélés tanulmányozása az interperszonális kapcsolatviszonyok elemzésével folytatódik. A vizsgálatot a korábbiakban Nagyecsed és Nyírvasvári esetében is alkalmazott három elemzési kategória segítségével valósítjuk meg. Elsőként a három etnikai részközösség tagjai közötti barátságok szintjén megragadható etnikumközi személyi kapcsolatok rendszerét vizsgáljuk meg. A kapott adatok alapján látható, hogy mindkét lokális cigány közösségre jellemző, hogy tagjaik 4 A magyar cigány együttélési viszonyok tanulmányozásának egyik kiemelkedő kortárs témája a vallás szerepének értelmezése. A kutatások többsége világossá teszi, hogy az új vallási mozgalmak fontos befolyást gyakorolnak az együttélésre és a többség a kisebbséggel kapcsolatos attitűdjének alakulására. (Vö. Kotics 2020: 60—64; Lőrinczi 2011.)
