Seite 169 [169]
OCR
Nyírvasvári etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei ® 167 Az oszlopdiagramon jól látható, hogy az együttélés minőségének megítélése az etnikai csoportok szerint miként változik (17. ábra). A negatív tartományba a megkérdezettek kisebb hányada sorolja be a kapcsolatokat, de jellemző, hogy a , rossz" és , semleges" minősítés csak a magyar válaszadóknál számottevő. Szintén feltűnő, hogy az , elfogadható" választ adók száma mindhárom részcsoportban hasonló, míg a , harmonikus" válasz az oláh cigány származású alanyok esetében felülreprezentált. Ennek kézenfekvő magyarázata lehet az egyébként általános értelemben vett szegregált léthelyzet, ami a helyi többségi társadalommal kialakuló interakciók gyakoriságát csökkenti. Az oláh cigányok vagy saját környezetükben, a háztartásban tartózkodnak - kisgyermekes nők és idősek —, vagy munkavállalás okán napi, esetleg heti rendszerességgel eljárnak a településről. Mindez azt jelenti, hogy az oláh cigány és magyar lokális találkozási alkalmak száma relatíve alacsony és formális minőségű - hivatalok, óvoda, iskola, illetve a gyülekezeti alkalmak a vallásukat gyakorló személyek esetében -, ami megalapozza, hogy az oláh cigány válaszadók többsége a korlátozott interakció következményeként az együttélést általánosan harmonikusnak minősíti. A , harmonikus" viszony értelmezésükben tehát nem a kapcsolat tényleges minőségét, sokkal inkább a korlátozott érintkezésből következő semleges egymás mellett élést jelöli. 40 3696 u magyarok is 35 BY s oláh cigányok 30 = 7 E romungrók 25 20 = 15 = 10 = 5 = 0 - = ellenséges, ellenséges, de rossz semleges jó, de elfogadható, harmonikus konfliktusokkal — nincs nyílt távolságtartás alapvetöen terhelt konfliktus van pozitív 18. ábra Magyar-roma együttélés megítélése korábban??? 52 A vizsgált magyarok körében 390 nem válaszolt erre a kérdésre.
