Seite 164 [164]
OCR
162 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI közösség irányába. A település cigány népességének attitűdje egyszerre tükrözi az integrációs szándékot, amennyiben a magyar szomszéd választása az előnyösnek gondolt magasabb státuszú társadalmi kapcsolat lehetőségét sejteti. Ezzel párhuzamosan a megkérdezett minta alapján nyert eredményekből kiderül, hogy a helyi cigányság egy markáns csoportja izolációs attitűddel jellemezhető. A személyközi kapcsolatok harmadik és az elemzésben vizsgált legmélyebb szintje a házasság, azon belül pedig a vegyes házasság kérdése. A kutatás során elsőként arra kerestük a választ, hogy a megkérdezettek saját személyük vonatkozásában el tudnák-e képzelni, hogy a településen élő más etnikai csoportból származó személlyel éljenek párkapcsolatban. A válaszadó magyarok kevesebb mint egyharmada élne vegyes házasságban, míg mindkét helyi cigány közösség több mint kétharmada el tudná képzelni, hogy származásától eltérő társa legyen. A vizsgálat során az is felmérésre került, hogy mi a megkérdezettek véleménye a vegyes házasságról, ha nem a saját, hanem a gyermekük életéről van szól (13. ábra). A felgyűjtött adatok alapján gyakorlatilag ugyanazokat az eredményeket kaptuk, mint amit a megkérdezett a saját személyére vonatkozóan megfogalmazott. 10096 9096 8096 7096 6096 5096 4096 3096 20% 10% 0% Magyarok Magyarok Oláh cigányok Olah ciganyok Romungrök Romungrök személyes attitűd gyermekre szemelyesattitüd gyermekre személyesattitüd gyermekre vonatkozö vonatkozö vonatkozö attitüd attitüd attitüd u Nyitott a vegyeshäzassägra E Elzárkózik a vegyes házasságtól 13. ábra Vegyes házasságra való nyitottság százalékos megoszlása a megkérdezettek saját személyük és gyermekük esetében Azokban a háztartásokban, ahol a megkérdezett fél nyitottnak mutatkozott eltérő etnikai származású féllel való párkapcsolatra, ott külön vizsgálatra került, hogy a személy jelenlegi társa milyen etnikai származású, illetve családjában előfordult-e már vegyes házasság.
