Seite 162 [162]
OCR
160 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI vallás [...] részese lehet a beolvadás folyamatának". Nyírvasváriban a gyülekezet - elsősorban a mindhárom etnikai közösségből híveket rekrutáló görögkatolikus gyülekezet — a kutatás eredményei szerint differenciált hatást gyakorol az etnikai részközösségek közötti társadalmi és kulturális távolság áthidalására. A lokális részközösségek interperszonális kapcsolatviszonyai Az etnikai részcsoportok kapcsolataira közvetett módon hatást gyakorló fontos tényezők az iskolázottság, a foglalkoztatás jellemzői és a családok szerkezeti sajátosságainak elemzését követően az etnikai együttélés-vizsgálatok egy újabb meghatározó összefüggését, a személyközi kapcsolatok kérdését tekintjük át. Míg az eddig vizsgált tényezők az etnikai részcsoportok a településen belüli presztízsét és státuszát kijelölve közvetve gyakorolnak hatást az együttélésre, addig a személyközi kapcsolatok mutatói az érintkezés minőségének közvetlen összefüggéseit teszik értelmezhetővé. A terepmunkák során a nagyecsedi kutatáshoz hasonlóan a lokális etnikumközi perszonális kapcsolatviszonyok három szintjén történt az összehasonlítás." A vizsgálatban a legkötetlenebbként meghatározott személyközi kapcsolati szint a barátság kategóriája alá sorolt tartós személyközi viszonyokat öleli fel."! A kutatási eredményekből kiderül, hogy a megkérdezett oláh cigány közösséghez tartozó személyeknek a helyi társadalom minden más részközösségében van barátja. A romungró megkérdezettek 84%-anak, mig a megkérdezett magyarok 78%-anak van cigany és magyar etnikai részközösséghez tartozó barátja is. Ezen felül a megkérdezett magyar szarmazasuak 16%-a csak a sajat közösségéhez tartozó személlyel alakított ki személyes-barati kapcsolatot.*” Az eltérés, bar nem nagysagrendi, de utal arra, hogy a többség a kisebbség irányába kevésbé nyitott, mint fordítva. 369 Bartha 2006: 31. 90 A személyközi kapcsolatok rendszerének feltérképezésére kérdőíves módszerrel került sor, amely kiegészült az interjúk elemzéseiből nyert adatokkal. A kapott információk alkalmasak a kapcsolatok intenzitásának, minőségének és az azokra jellemző attitűdöknek az értelmezésére. 71 A személyközi kapcsolatok elemzésére alkalmazott fogalmak elméleti összefüggéseit lásd a nagyecsedi viszonyokat bemutató részfejezetben. 572 A mintában megkérdezett magyar közösség 690-ának egyáltalán nincs barátja.
