Page 158 [158]
OCR
156 9 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI „Löbben vegeztek már bolti eladó szakmát roma kislányok közül. Az én osztályomból is, és csak egy tudott elhelyezkedni, az is Nyírbátorban egy ABC-ben. Mikor beszélgettem a kislányokkal, akkor elmondták, hogy nagyon megalázó számukra, hogy nem engedték őket például a felvágottas pulthoz, mert, hogy mit fognak mondani, és hogy ne szolgálja ki őket cigány ember. Ezért nem is tudtak elhelyezkedni a szakmájukban. Azt mondták, hogy annyi megaláztatás érte őket, hogy csak dobozokat pakoltattak velük, még kenyeret sem szeletelhettek. "5 A foglalkoztatásra jellemző sajátosságok mellett fontos együttélést befolyásoló tényező az anyanyelvhasználat kérdése (11. ábra). Ha megvizsgáljuk, hogy a lokális részközösségekben mely nyelvet tekintik anyanyelvüknek, akkor láthatjuk, hogy a mintába bekerült oláh cigány személyek mindössze 1190-ának cigány az anyanyelve. Esetükben tehát egy nagymertékű nyelvi asszimilációs folyamat szemtanúi lehetünk, amely a megfigyelések alapján részben tudatos döntések eredményeként ment végbe az elmúlt évtizedekben. A lokális oláh cigány közösségben a gyerekek cigány nyelvre való tanítása nem képezte a hagyományőrzés legfőbb értékét. Ennek egyik oka a cigány nyelv első nyelvként való használata esetében a felmerülő hátrányok leküzdésére irányuló tudatos törekvés. A fiatal felnőttek generációjában és különösen a tanultabb személyeknél azonban megfigyelhető az etnikai identitás a nyelven keresztül történő megélése. Ez azt jelenti, hogy a helyi oláh cigány társadalomban az anyanyelv kulturális értékét párhuzamosan alakítja az integrációs késztetettség és az erősödő etnikai tudatosság. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy egyes romungró származású cigányok a lokális alkalmazkodás jeleként megtanulják és használják a cigány nyelvet. Az etnikai részközösségek társadalmi jellemzőinek egyik további fontos mutatója a családi állapot és a vállalt gyermekek száma közötti összefüggés. Mindez a nyírvasvári lokális közösségben végzett vizsgálat eredményeivel összevetésben az iskolázottsági és foglalkoztatási adatokhoz képest kevéssé eltérő eredményeket mutat. A megkérdezettek körében szinte azonos arányban, a vizsgált minta közel kétharmadában élnek párkapcsolatban vagy házasságban. Eltérést csupán a vállalt gyermekek számában találunk. 565 Saját gyűjtés: 49 éves, magyar származású nő, Nyírvasvári, 2019.
