Oldal 153 [153]
OCR
Nagyecsedi etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei ¢ 151 niálhatunk. Ennek értelmében bizonyos szokások elhagyása, az anyagi kultúra egyes elemeinek a feladása - lásd viselet elhagyása -—, az értékrendben megfigyelhető változások az akkulturációs folyamat részét képezik, ami számukra nem veszteség, hanem az oláh közösség társadalmi beilleszkedésének a feltétele, pontosabban alkalmazkodása. A közösséget érintő egyik fontos recens akkulturációs jelenség a nagyecsedi közösségben beszélt cerhári dialektus elhagyása a fiatalabb generációk körében. , ÉL, az idősebbek körében, amit látok. De már az én korosztályom, meg a fiatalabbak nem beszélik. De mi az oka? Hogy a legelső oktatási intézmény, amibe bekerül, ugye az óvoda. Aki kétnyelvű, nehezebben tanul meg magyarul beszélni, aztán ugye iskolába magyar nyelven hallja ezeket a tanórákat, és valahol ez a nyelvtudása válik dominánsabbá. Hogy ha hazamegy, igen is hallja ő, de még is csak a barátokkal magyarul beszél, alapjáraton magyar nyelven, ha eljön otthonról. És akkor valahogy ez dominánsabbá válik, az összesnél itt a nagyecsedi fiataloknál, ezért nem beszélnek vagy néha csak egymás között. Például amikor orvoshoz elmész, vagy ilyen buli helyeken, és azt akarják, hogy a másik ne értse, akkor úgy szólnak egymáshoz. Tehát valahol ez kezd egy ilyen rejtett, rejtett plusznak lenni egymás között. "52 Egy másik, a magyar és az oláh közösség kapcsolatait befolyásoló akkulturációs esemény a korai házasság szokásának az elhagyása. Az interjúszövegekből kiderült, hogy a szokás eredeti értelme szerint , nem akarták azt, hogy egy kislány életébe (13-14 éves) több fiú is megjelenjen, hanem az első szerelem, ami kialakult, az tuti, hogy házasság lett".?? Ez egy olyan általános szabály volt az oláh cigány közösségben, amivel szinte napjainkig általánosan éltek a zárt közösségekben. Napjainkban a szokáselhagyás jelei egyre nyilvánvalóbbak: , Hát már most belátták az emberek, hogy iskola nélkül nem tudnak semmit sem csinálni. Nem lesz jövőjük [...] ha férjhez is fog menni, dolgoznia kell, hogy meg tudjanak élni". Ezzel párhuzamosan pedig kezd eltűnni a hagyományos cigány házasságszerzés bevett gyakorlata, a lányszöktetés. A ritualizált szokás jól kidolgozott rendszer szerint működött, de nem egyeztethető össze a többségi társadalom értékrendjével, akadályozza a többségi elvárásokhoz való alkalmazkodást, ezért lassan kikopik a hagyománykészletből. 352 Saját gyűjtés: 32 éves, oláh cigány származású nő, Nagyecsed, 2019. 353 Saját gyűjtés: 42 éves, oláh cigány származású nő, Nagyecsed, 2019. >51 Saját gyűjtés: 42 éves, oláh cigány származású nő, Nagyecsed, 2019.
