OCR
148 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI lanság és a reménytelenség helyzetében megrekedt dezintegrált csoport." A többségi társadalom működését meghatározó középosztályi értékrend és életmód a szegénység újratermelődésének eredményeként a romungrók számára az áthidalhatatlanná váló kulturális távolság miatt elérhetetlen és beláthatatlan. B) A romungró-oláh cigány kapcsolatviszony A nagyecsedi lokális közösségi kapcsolatrendszer talán legérdekesebb vetülete a romungró és az oláh cigány társadalom viszonya. A kapcsolatot alapvetően disszimilatív relációként ragadhatjuk meg. Yinger és Simpson disszimilációnak azt a folyamatot nevezik, amely során az etnikai csoportok közötti társadalmi különbségek fennmaradnak, valamint az egyes szubkultúrákhoz kötődő csoportok egymástól jól körülhatárolható módon elkülönülnek." Nagyecseden megfigyelhető, hogy mindkét etnikai csoport, mind az oláh cigányok, mind a romungrók az identitásukat a másik csoporttal szembeni önelhatároló megkülönböztetés keretei között definiálják. A magyar anyanyelvű romungró cigányokkal készült interjúk ezt a beállítódást az alábbi módon fogalmazzák meg: ,Más a kultúrája, hagyománya a két cigány közösségnek, és ez lehet az oka annak, hogy annyira nem egyeznek egymással. Az életstílusuk más. [...] a magyar cigány sokkal tisztába van azzal, hogy mi az oláh cigánynak a kultúrája. Amit ők nem fogadnak el, hanem lenéznek. A magyar cigánynak nincs is kultúrája, vagyis hagyományai nincsenek. És tisztába vannak vele. Például, hogy a magyar ember hogy él, azt nem tudják. A magyar cigányok nem tudják. Az oláh cigányok viszont tudják. [...] inkább befogadóképesebbek, elfogadóké#7 Oscar Lewis szerint a szegénység kultúrája azokban a társadalmakban alakulhat ki és éri el legnagyobb méretét, ahol a következő tulajdonságokkal írható körül a közösség: , 1. pénzgazdálkodás, bérmunka és profittermelés; 2. tartósan magas munkanélküliség és a szakképzetlen munkaerő alacsony foglalkoztatottsága; 3. alacsony bérek; 4. mind az öntevékeny, mind a kormány által kezdeményezett társadalmi, politikai és gazdasági szervezetek hiánya az alacsony jövedelmű népesség körében; 5. a kétoldalú rokonsági rendszerek elterjedése az egyoldalúakkal szemben; 6. a domináns osztály olyan értékrendje, amely nagy jelentőséget tulajdonít az anyagi javaknak és a vagyonnak, a felfelé irányuló mobilitásnak, a takarékosságnak, és amely a kedvezőtlen gazdasági helyzet okát a személyes meg nem felelésben és az alacsonyabbrendűségben látja". Lewis 1988: 95. Yinger-Simpson 1978: 35. 348