Seite 148 [148]
OCR
146 9 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI matok bizonyos esetekben pozitív irányba terelték a kapcsolatviszonyokat, míg máshol egyre nőtt a kulturális távolság a társadalmi csoportok között. A két részközösség kapcsolatviszonyainak szempontjából, amint láttuk, a vegyes házasságokkal kapcsolatos beállítódás fontos indikátor. Kiderült egyrészt, hogy a romungró közösség tagjainak véleménye megoszlik a témában. Vannak, akik egyáltalán nem tartják elfogadhatónak, ha két eltérő etnikai közösséghez tartozó ember lép házasságra, míg vannak, akik meghatározott elvek mentén, differenciálva választanak párt maguknak az etnikai hovatartozás függvényében. A kutatási adatok tükrében meghatározható összefüggés, hogy azok, akik elutasítóak a vegyes házasság kérdésében, egyúttal a magyar-roma együttélés megítélését tekintve a településen kifejezetten ellenséges attitűdről beszélnek. Ellenben azok a válaszadók, akik nyitottak a vegyes párkapcsolatra inkább a harmonikus és békés együttélésről beszélnek." A terepmunka tapasztalatai alapján, a szegregátumban élő romungrók esetében kitörési pontként jelenik meg más etnikai hovatartozású féllel kötött házasság lehetősége, és ennek egyik remélt következményekérnt a szegregátumból való kiköltözés, a társadalmi mobilitási pálya megnyitása. Nagyecseden az alábbiak szerint épül fel az interetnikus kapcsolatok rendjét szabályozó csoporthierarchia: a magyarok állnak a rangsor élén, majd az oláh cigányok, végül a romungrók. A rangsor képzete a csoportok identitását és az egymással fenntartott kapcsolatokat meghatározó attitűdben jut kifejezésre, valamint meghatározza az asszimiláció irányát is. A romungrók, akik tehát Nagyecsed legalacsonyabb társadalmi presztízzsel rendelkező közössége, amennyiben egy a csoporthierarchiában magasabban álló féllel történt házasságkötés révén kikerülnek - átvitt és fizikai értelemben egyaránt — származási csoportjukból, akkor az képzeteik (elvárásaik) szerint pozitív irányba terelheti megítélésüket, státuszukat a településen belül. A terepen történő megfigyelések, a kutatás empirikus eredményei azonban ellentmondanak a vegyes házassággal kapcsolatban társított pozitív képzeteknek: a romungrók házasság útján nem tudnak megítélésükön változtatni. A vegyes házasság megkötése ugyanis nem eredményez automatikusan státuszváltást, azt, hogy a házassági kapcsolatban bármely fél a csoporthierarchia egy magasabb pontjára #1 Annak értelmezése, hogy a nagyecsedi romungró közösségen belül a többségi társadalommal kapcsolatos együttélés megítélését tekintve miként fogalmazódhat meg és lehet érvényes két ennyire szöges ellentétben álló beállítódás — tehát az ellenségességtől a harmonikus együttélésig terjedő két véglet — egyidejűleg érvényes, az további célzott kutatásokat követel.
