Oldal 144 [144]
OCR
142 9 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI kérdezettek a jelen viszonyait inkább semlegesnek ítélik meg, ellenben a korábbi" időszakot inkább negatív kapcsolatviszonyként írták le. Ebben a változásban döntő szerepet játszik a hagyományos oláh cigány szokások akkulturációja, és ebből következőleg a lokális magyar szokásvilághoz történő hasonulás folyamata. A kutatásból - a felvett interjúk tapasztalataival kiegészítve — az derül ki, hogy a nagyecsedi oláh cigány közösség kulturális hagyományainak részleges elhagyásával hatást gyakorol a helyi magyar társadalom véleményére. Az oláh cigány közösség a megítélésére vonatkozó többségi álláspont kedvező irányú változásának eredményeként a település részközösségeinek együttélését pozitívabbnak értékeli a jelenben, mint , korábban". A nagyecsedi kutatás részeként azt is felmértük, hogy a településen a magyarok és romák közötti együttélés javítása érdekében milyen lépéseket tennének a helyiek, mit tartanának megoldásnak az együttélés fejlesztése során. A résztéma vizsgálata a kutatási eredmények gyakorlati értékének azonosítása szempontjából tekinthető fontosnak. Az etnikai csoportperspektívából megfogalmazott válaszok az együttélés minőségének lényeges vetületére világítanak rá. Az oláh cigányok személyes tapasztalataik alapján a megoldást egyrészt olyan munkahelyek megvalósításában látják," ahol magyarok és cigányok együtt dolgozhatnak a közintézményekben. Másrészt közös találkozási helyek kialakításában, a magyarok és cigányok közötti közös találkozási alkalmak lehetőségének a megteremtésében látják az etnikumközi kapcsolatok fejlesztésének a kulcsát. Az együttélés javítására hatással bír véleményük szerint a másik fél kultúrájának, hagyományának a megismerése, ami a kölcsönös elfogadás elmélyítésének az esélyét adná meg. A megkérdezett magyar válaszadók a munka világában látják a kérdés megoldását. Véleményük szerint, ha a település több munkahelyet teremtene, és a romákat a magyarokhoz hasonlóan egyenlően ítélnék meg a munkaerőpiacon, valamint képzéseket szerveznének az aluliskolázott lakosok számára, akkor a magyarok és a cigányok közötti együttélés pozitív irányba mozdulna el. Értelmezésükben a közös munkahelyek olyan érintkezési teret képeznének, ahol kölcsönös, függő kapcsolatviszonyba kerülnek a felek, ami hosszú távon elősegítené az etnikumközi kapcsolatok dinamikus fejlődését. A romungró közösség tagjai a magyar válaszadókhoz hasonlóan gondolkodnak, válaszaik szerint a közös találkozási alkalmak, akár a közös 51 Nagyecseden megfigyelhető, hogy közintézményekben romák dolgoznak, de nem minden esetben a közmunkaprogram keretében, hanem közalkalmazottként.
