Page 134 [134]
OCR
132 9 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI vel összevetésben, akkor fontos következtetéseket tudunk megfogalmazni. A megkérdezettek többsége a cigány nyelvet tekinti anyanyelvének, azonban a hétköznapokban, a családban mindössze 3396-uk használja a cigány nyelvet minden kommunikációs helyzetben, és a többségük már csak alkalmanként beszél cigányul. A kutatási eredmények azt tükrözik, hogy a nagyecsedi oláh közösség az aktív nyelvváltás szakaszába lépett. A folyaa magyar használatát azért részesítik előnyben, mert ezzel remélik gyermekeik jobb iskolai és társadalmi érvényesülését. A nyelvváltás, a nyelvi asszimiláció fontos esemény, mivel közvetve ugyan, de előmozdítja a magyar többségi kulturális hatások beszivárgását az oláh cigány közösség mindennapi kultúrájába. A magyarul beszélő és nyelvileg sokkal korábban asszimilálódott romungró közösség esetében az anyanyelvi kultúra minősége nem gyakorol hatást az együttélésre. A lokális részközösségek interperszonális kapcsolatviszonyai A kortárs nagyecsedi etnikai kapcsolatviszonyok és együttélési helyzetek elemzésének további összefüggéseire a személyközi érintkezés három szintjén megfigyelhető sajátosságok vizsgálatán keresztül térünk ki. A három személyközi kapcsolatszint: a barátság, a szomszédság és a házasság kérdése." A kutatás során azt feltételeztük, hogy a személyközi kapcsolatviszonyok különböző szintjeinek elemzésén keresztül az interetnikus érintkezés lokális közösségre jellemző tulajdonságait pontosabban értelmezhetjük. Az interperszonális etnikus kapcsolatok jellemzésére kiválasztott három émikus kategória a kutatási tapasztalatokra támaszkodva hatékony elemzési eszközök, mivel az érintett helyzetekben benne élők is számon tartják személyes viszonyaik jellemzésére alkalmas fogalmakként. A barát, a szomszéd és a házastárs az egyén perszonális körülményeinek meghatározó vonatkoztatási pontjai. Célunk volt, hogy láthatóvá tegyük az egyes lokális közösségek közötti interperszonális kapcsolatrendszer mélységét és intenzitását. Ennek érde5133 A kapcsolatviszonyok elemzésére használt három kategória (szomszédság, barátság, házasság) definiálása az elemző-értelmező munkafolyamat részét képezte. A terepmunka tapasztalatok és a kutatási eredmények alapján az egyes kategóriák jelentéstartalma alkalmas arra, hogy az etnikumközi kapcsolatokat meghatározó sajátos attitüdöket leirjuk.
