Seite 133 [133]
OCR
Nagyecsedi etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei ¢ 131 ugyanakkor, ha az ünnepeket is beleszámítjuk, akkor a templomlátogatók aránya a kutatási mintában közel kétharmados. Az oláh cigányok döntő többsége esetében látható, hogy heti rendszerességgel és ünnepnapokon is eljárnak a templomba, bár az aktív vallásgyakorlat nem a görögkatolikus, sokkal inkább a Hit Gyülekezetébe járókra jellemző. A hit, a vallás által közvetített érték- és normarendszer, a vallási szocializáció közösségszervező szerepe mindig rendkívül fontos tényezőként érvényesült a helyi társadalmakban. A kutatás során felvett interjúkból kirajzolódik, hogy az oláh cigány közösség aktívabb vallási életének következménye volt az a kialakult gyakorlat még a múlt század végén is, hogy az idős asszonyok szabadidejükben a fiatal gyerekek körében vallási-nevelési feladatokat vállaltak fel. Ez az oláh cigány közösség értékrendi tudatosságának olyan következménye, amely a többségi társadalom normái — elvárásai — irányába mutat tudatos közeledést. Az oláh cigány közösség vallásosabb beállítódása előnyösebb hatást gyakorol a társadalmi integrációs folyamatra. 100% 70% m Magyar :: Cigány = Egyéb m Magyar :: Cigány - Magyar és cigány m Magyar : Cigány - Egyéb 3. ábra Az anyanyelv alakulása a nagyecsedi három etnikai részközösség esetében Együtt élő eltérő etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszony jellegét és irányát mutató további fontos tényező az anyanyelv és a mindennapokban használt nyelv kérdése, valamint az ezeken felül beszélt, ismert idegen nyelv tudása. Az ábrázolt diagramon (8. ábra) jól látható, hogy az oláh cigány közösség megkülönböztető kulturális ismertetőjegye az anyanyelv. Önmagában ez az ismeret nem ad átfogó képet a cigány közösség asszimilációs viszonyairól. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a mindennapokban használt nyelv312 Pusztai 2020: 9.
