Oldal 132 [132]
OCR
130 § II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI és a tudatos gyermekvállalás, a családalapítás kérdése. A beszélgetésekből kiderült, hogy a tudatosság a gyermekvállalás kapcsán olyan viszonyítási kategória, ami hatással bír az eltérő etnikai közösségek egymás iránt tanúsított megítélésére. A kutatási eredményekből látható, hogy míg az oláh cigány és a magyar közösségen belül a vizsgált minta közel 5070-ának vagy nincs gyermeke, vagy egy gyermeke van, addig a romungró közösségben megkérdezettek mindegyikének van gyermeke. A mintába bekerült családok több mint 6090-ának három vagy több gyermeke van. Ez az arány a magyarok esetében alig 1890, míg az oláh cigányok esetében 1176. A kérdőív adatai mellett a kirajzolódó általános képet megerősítik a személyes tereptapasztalatok, valamint a helyi nevelési- és oktatási intézmények vezetőivel készített interjúk adatai. A nagycsaládok száma mellett érdekes eredmény, hogy a gyermekvállalás időpontját illetően is nagyfokú eltérések mutatkoznak a vizsgált etnikai közösségek között. A romungrók esetében a családalapítás időpontja a nagykorúság határán mozog, ami a magyarok és az oláh cigányok esetében a 20-as évek második felére, de akár a 30-as évek kezdetére is tehető. Az etnikai részközösségek közötti kapcsolatviszonyok alakulása szempontjából a vallási-felekezeti jellemzők hagyományosan fontos szerepet játszanak. Nagyecsed alapvetően református település. A magyar közösség jellemzően a református felekezet tagja napjainkban is, de vannak római és görögkatolikus hívek is. Az oláh cigányok jellemzően a görögkatolikus gyülekezethez tartoznak. Nagyecseden is megfigyelhető jelenség a különböző kisegyházak elterjedése és megjelenése, ami a hívek áttérését követően a családi szokások átértékelését, sok esetben a hagyományok feladását is magával vonja. Az oláh cigány közösség tagjainak közel fele felekezetet váltott, jellemzően a Hit Gyülekezetébe vagy a Nazarénus gyülekezetbe keresztelkedtek át. A romungrók döntő többségében reformátusnak keresztelkedtek, és felekezeti besorolásukat tekintve jelenleg is a református egyházközösség tagjai. A templomba járási mutatók alapján következtethetünk arra, hogy a vallás milyen szerepet tölt be egy közösség életében, mennyire képezi szervesen az értékrend és a követendő normák alapjait a mindennapokban, illetve milyen közösségformáló erővel bír. Elmondható, hogy bár a nagyecsedi romungrók nem váltottak felekezetet és a református gyülekezethez sorolják magukat, nem aktív vallásgyakorló közösség. Csak ritkán, esetleg ünnepekkor járnak el a templomba." A megkérdezett magyarok körében a rendszeres templomba járók aránya szintén alacsony, "1 A vizsgált közösségen belül összesen egy fő az, aki heti rendszerességgel jár templomba.
